180342. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vetőmagkukorica címerezéséhez
180.342 berendezés kerekeit a gépre épített hajtóművel hajtják meg. A gép haladási sebességét sebességszabályozóval lehet a kellő hektárok között szabályozni. A hajtóművel hajtáskapcsolatban van a keréktengellyel párhuzamos tengelyre szerelt forgódob, amely a kukoricanövény címereinek magasságában helyezkedik el. A for* gódobot két tárcsa képezi, amelyek küllőit keresztirányban rugalmas borda köti össze. A forgó dob surlódó kapcsolatban áll egy végtelenitett hevederrel. Amikor a forgódob a kukoricanövény cimere felett elhalad, a keresztirányú heveder a küllők közötti térbe hajlítja be a címert, amelyet a dob bordáival surlódó heveder a forgódob továbbiorgása közben a növényből kiszakit. A berendezés hátránya az, hogy a forgódob mindig azonos magasságban van, igy a növények címerét - amelyek sohasem nőnek azonos méretben - különböző, igen gyakran már a kukoricanövényt is kárositó magasságban szakítja ki a szárból. Ismert továbbá a 3 712 035 lajstromszámu szintén amerikai szabadalmi leirás, amely az előbbivel azonos célú berendezésre ad kitanitást. Az önjáró gép vázára van szerelve a cimerezőberendezés, amelynek két, alul egymás irányába döntött és peremüknél egymással surlódó tárcsája a hajtóberendezéssel önmagában ismert szerkezeti elemek réven áll hajtáskapcsolatban. A tárcsák előtt a gép haladási irányában csuklós karra erősített, a vízszintessel kb. 35°-os szöget bezáró terelőlemez és az egy sorban álló kukoricanövényeket közrefogó keret van felszerelve. A terelőlemez a kukoricacimert megdönti, s az igy előre döntött cimer alatti szár az egymással sarlódó tárcsaperemek közé kerül, amelyek a elmert kiszakítják. A berendezés hátrányai azonosak a fentebb már ismertetett berendezés hátrányaival; a forgótárcsák intenzív szakitó munkája az egyes növények szárait nem egyforma magasságban tépik le a cimer alatt, s igy sok növény károsodik. Ismert továbbá az 1 757 213 számú német közzétételi iratból egy olyan kukoricakitépő, önjáró mezőgazdasági gép, amelynek elejére egymással szemben forgó, fogaskerekekkel hajtott szakitóhengerek vannak felszerelve. A szakitóhengerek enyhén kúpos végűek és a paláston a forgácsterelő furóhornyokhoz hasonló bemarások vannak kimunkálva. Az Önjáró gép a fogaskerekes hajtóművel a hengereket a növény előtt szétnyitja, majd összezárja. A növény kiszakitását a szár alját közrefogó, egymás irányában forgó hengerek végzik, amelyek hornyai a növényt a gép rakodótere felé irányítják. Kézenfekvő, hogy ezzel a berendezéssel a cimerezést végrehajtani nem lehet. A mechanizmus csak a szár kitépését végzi. Szintén forgóhengeres megoldást alkalmaztak a 2 006 574- számu német közzétételi iratban publikált szárszedő berendezésben. Az egymás mellé szerelt, egymással szemben forgó behuzóhengerek a növény szárát a tő felett fogják közre, majd a behuzóhengerek alá épített, forgókéses vágószerkezet a növény szárát elvágja. Ezek a berendezések a kukoricatermelő országokban széles körben elterjedtek, de a cimerezés munkáját nem végzik el. Mindezen hátrányok elkerülése és a kukoricanövény hatásos cimerezése érdekében feltalálók egy olyan cimerezőberendezést konstruáltak, amely igazodik az egyes növények magasságához, a kukoricanövény címerét pedig minden esetben a szár elvegződesének azon tartományában fogja meg, ahol a cimer a növény sérelme nélkül könnyen kihúzható. 2