180340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás salétromos savas oldatokból kiáramló nitrogénoxid redukálására alkalmazott karbamid adagolás szabályozására és mérőrendszer a szabályos végrehajtáshoz
180.340 Ennek megfelelően az 58 %-os salétromsav betáplálása 25 ős 45 n’/óra között változott. A savazóedényhez hozzáadott karbamid mennyiségét automatikusan szabályoztukj úgy hogy arányos legyen az edénybe beadagolt foszfát mennyiségevei. A mérőelektródrol érkező jel szabályozta a foszfát betáplálás és a karbamld betáplálás közötti arányossági tényezőt oly módon, hogy a jelek a lehető legközelebb kerüljenek a manuálisan előre beállított 200 mV-os névleges értékhez. A hulladékgázokban a nitrogén-oxidok kiáramlása 0,25^0*05 kgtT/t P, és a karbamid végső koncentrációja 100 és 250 mg kar- r bamid/liter savas folyadék értékek között változott. A karbamid betáplálás 65 és 115 kg karbamid/óra értékek között változott. " Ez a szabályozási rendszer alkalmas olyan berendezésekhez, ame^ lyekben a foszfát betáplálás változó. 4. példa Ez a példa nitrogén-oxidok abszorpcióját mutatja be a 3. ábra szerinti berendezésben. 3,0 bar abszolút nyomású 10 °C-os hőmérsékletű, valamint a nitrogén mellett 325 ppm nitrogén-dioxidot, 1045 ppm nitrogén-oxidot és 5 % oxigéngázt tartalmazó, 30 000 Nm’/óra gázt egy 3,5 i átmérőjű, 20 m magas és 12 000 m* töltetfelületü területű töltött abszorpciós toronyban kezeltünk. ■A gázt a toronyban ellenárepaban áramoltattuk a 150 m’/óra térfogati sebességgel keringtetett 20 abszorpciós oldattal szemben. Az abszorpciós oldathoz a 17 vezetéken keresztül*60 %-os salétromsavat adagoltunk, és az adagolást egy pH-szabályozó segítségével szabályoztuk úgy. hogy a savfelesleg a keringő oldatban 2,5 % legyen. A savat óránként 89 liter mennyiségben adagoltuk. A 19 vezetéken át 40 %-os karbamid oldatot adagoltunk. Ezt az adagolást a keringő folyadék időszakos analízise szerint manuálisan szabályoztuk, valamint azt is ellenőriztük, hogy a karbamid-nitrát nem ülepedik-e le. 100 liter karbamid/óra adagolás mellett a keringő folyadékban a karbamid koncentrációja elérte a 2 %—ot• Az eljárás során olyan mennyiségű ammónium-nitrát képződött, hogy a keringő oldat 38,4 % ammónium-nitrátot tartalmazott. Az abszorpciós toronyból származó hulladékgázok állandó üzemeltetési körülmények mellett 400 ppm NO + N02 gázt tartalmaztak. Ha az abszorpciós folyadékban a kárbamid^fölösleg 0,5 és 3 % között változott, a felszabaduló nitrogén-oxidok koncentrációja 600 és 375 ppm között változott. 5* példa Ez a példa a nltrogén-oxidnak a 4. példa szerinti berendezésekben végrehajtott abszorpcióját mutatja be. A betáplált gáz mennyisége, a nyomás, a keringtetési sebesség, a betáplált oldatokban a sav és a karbamid koncentrációja, valamint a keringő oldatban a sav és az ammónium-nitrát mennyisége megegyezett a 4. példa szerintivel. Az oxigén koncentrációja a gázban a sav előállításában lévő eltérések 4 és 8 % között változott. Az oxigéntartalom eltérései miatt a nitrogén-oxidok koncentrációja a tisztítás előtt 80 és 1000 ppm között változott. Annak érdekében, hogy megelőzzük a karbamid-nitrát kicsapódását, és hogy minimalizáljuk a nemkivánt karbamidtartálmát a kapott oldatban, valamint annak érdekében, hogy optimális abszorpciót érjünk el, egy mérőelektródot helyeztünk el a töltőanyag alá úgy, hogy az érintkezzen az oldattal. A 21 mérőelektródból származó jel közvetlenül szabályozta a 19 vezetéken át 8
