180323. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kerámiamasszák átalakítására
180.323 amelyet a fenti megoldások alkalmaznak hátlányos továbbá, hogy az anyag tájolási képességének függvényében fellépő potenciális energiák a négyszögletes idomdarabokon helyi xezgéskülönbségeket hoznak létre, amelyek repedéseket idéznek elő. Az NDK 193*093 számú szabadalma, melynek cimes Eljárás éa berendezés kerámia masszák átalakítására, olyan műszaki megoldást javasol, amely szerint tégla alakú idomdarabokat olyan formázó szerszámmal alakítanak ki, melynek kerülete a belépő keresztmetszet helyén a rugalmas tágulás értékével kisebb, mint a kilépő keresztmetszet mérete. Ez a megoldás azt célozza, hogy a repedések elkerülhetők legyenek, vagy nagy mértékben oaökkenthetők legyenek, azonban ez a megoldás sem zárja ki azt a hátrányt, hogy az idomdarabok a folyási irányban való elfordulásuk következtében olymódon deformálódjanak, hogy a szemben fekvő felületek párhuzamossága megszűnik. Célunk a fent említett hátrányok kiküszöbölésére olyan apréerőeljárás és berendezés, amellyel a kerámia tömegeknek esi sen formaalakitó szerszámon történő gyártásánál kialakul* eloszlást olymódon megváltoztatni, hogy az idomdaraboknak a folyás irányában való elfordulása, és ezzel az egymással szemben lévő felületeknek párhúzamosságtÓL való eltérése megszűnjön vagy nagy mértékben csökkenjen. Mint ismeretes, valamely szilárd testre kivül ható erők /akciók/ deformációt okoznak és ennek következtében belső feszültség jön létre, amely a deformáló erőkkel szemben ébred. A külső erőbehatás megszűnte után a tárolt potenciális energia /reakció/ a deformáció helyreállítása irányában hat, és ezzel a feszültség megszüntetésére törekszik. A kerámia masszára kívülről ható erő a kívánt formát alakítja ki, amely a feszültségi zónában jön létre. A kivárt alakú deformáció a szárítási és égetési műveletek során a szilárd testek deformációjával ellentétben nem az akoió hanem a reakció hatása alatt megy végbe. Valamely tömegből vett kör keresztire tszetü mintadarab esetében az egymással szemben lévő felületeknek a folyásirányban való elfordulása az akció vagy a reakció erők következtében csakis a csigaalak forgásirányával ellenkező irányban jöhet létre. Téglatestek előáll it ás ánál a csigavonal forgásirányában tapasztalt elfordulás a köralaktól elterő keresztmetszetű idomdarabokban fellépő erők összegezése folytán keletkezik. A csigára ható merőleges és súrlódási erő eredőjével egyensúlyt tartó támasztóerő a csiga hajlásszögének és szögemelkedésének következtében a csiga tengelyvonalában a forgásiránnyal hegyes szöget bezáró sik irányában hat. Kerámia tömegeknek körkeresztmetazetü idomokká való alakításánál ez a szög a központosító formaszerszám formaalakitó felületére nézve konstans, úgyhogy a formaalakitó szerszámra ható merőleges irányú erő értéke a csiga szögelfordulásának minden pontjában konstans értékű. Kerámia kasszáknak téglatestté való alakításánál az említett szög és az az irány, amelyben a csigát támasztó erő egy centlrozott formaalakitó szerszám formaalakitó felületeire hat, periódikusan változik a csiga forgásának függvényében. A szög változása és a megtámasztó erő iránya kényszerűen változtatja a formát alakitó szerszámra ható merőleges erő hatását. Az ismert formaalakitó szerszámoknál, amelyeknél az egymással szemben lévő formaalakitó felületek növekedése jelentkezik, a fent 3
