180314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás L-béta-(4-imidazolil)-alanin-peroxohidrát előállítására
180.314 neutrofil leukociták hidrogén-peroxld fejlesztése, mellyel elpusztítanak kórokozó baktériumokat /W.B. Thomas és mtsai. Clim# Immunológia 32,373t 1978/- A szervezeten belül hidrogén-peroxiq csak átmenetileg létezhet, mert nagy reakcióképessége következtében különböző peroxi és epoxi vegyületeket képez. G. Weitzel a szerves peroxihldrát vegyületeket és a szerves peroxidokat k$taláz aktivitásuk alapján megkülönbözteti. A peroxohidrátokat szerinte a kataláz inaktiválja a peroxidokat nem. G. Weitzel éá mtsai /Angew Chen. 72. 920 1960/ a peroxidokra fordították fi4 gyelmüket /a hidroçén-peroxidot mint gyenge hatású anyagot alkalmatlannak Ítéltek a tumor kezelésére/. Ezzel szemben mi terápiás szempontból alkalmazhatónak tartjuk a kataláz érzékeny vegyületeket. A farmakológia! hatás a peroxi-származékok közvetlen alkalmazása esetén valószínűleg azon alapul, hogy ezek gátolják a tumorsejtek anyagcsere enzimjeit, ugyanakkor kedvező feltételt teremtenek az ép sejtekre inkább jellemző oxidativ anyagcsere számára /Straub F.B. Bioké-? mia 214. 1958/. Az idézett közlemények, illetve kísérleti adatok alapján oxidativ anyagokkal reagáltattunk különböző amino-, savakat, és aminosav származékokat, majd a nyert termékeket tu-morellenea kezelésnek vetettük alá. Sikerült néhány olyan anyagot találnunk, melyek Nk/Ly as cites sei /L. Németh és B, Keller Neoplama 8.337» 1961/ fertőzött egerek gyógyítására alkalmaznak. Ezek közül csak az L-A-/4-imidazolil/~alanin-peroxohldrátot tudtuk teljesen tisztán előállítani. E molekulára W. Dirscherlnél az L-hlsztidin-peroxohidrát elnevezés t találtuk. Dirscherl húszszoros mennyiségű vízben és a sztöchimetrlkus mólarányhoz képest több mint háromszoros menynyiségü hidrogén-peroxiddal reagáltatta az L-hisztidint, és 41 %-os kitermelést ért el. Jelezte^ hogy magasabb koncentráció ecsetén nem kapott kristályos termeket /W. Dirscherl és mtsai Naturwissenschaften 41. 552-3-1954/. Mi mégis megpróbáltuk végrehajtani a kísérletet magasabb koncentráció mellett és azt találtuk, hogy a reakció közel sztöchlometrikus összemérés esetén is végrehajtható kb 90 %-os kitermeléssel, ami jelentős előny gazdasági szempontból. Azt is tapasztaltuk, hogy a reakció igen érzékeny fémvegyületekre, ezért desztillált vizzel és minden fémszennyezést kerülve végeztük a kísérleteket, vagy komplexképző anyagokat alkalmaztunk. Eljárásunk részleteit a példákban ismertetjük. Példák ,1. példa 500 ml-es anker keverős lombikba bemérünk 200 ml desztillált vizet és 70 ml 30 %-os hidrogénperoxidot /0,69 mól/, majd hidegvizes hűtés mellett beadagolunk 90 g L-7-/4-imidazolll/-alanlnt /O.58 mól/ olyan ütemben, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 40 C° fölé. Ezután egy órán át kevertetjük, hütjük, majd kb. 3 C°-on G,-as szűrőn leszűrjük, mossuk kétszer 20 ml 3 C°-os desztillált vizzel, 40 C°-os vákuum szekrényben megszór ltjuk. A termék kb 100 g L-4-/4-imldazolil-alanin-peroxohicLrát /0,53 mól/, kitermelés 91 %» olvadáspontja 278 0°. 2. példa A fenti leírás olyan megvalósítása, ahol csapvizet használunk és a reakció elegyhez 20 mg etiléndiamin-tetraacetát-nát-2
