180311. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus teleszkópos lengéscsillapító, főleg gépjárművekhez
180.311 longéscsillapítás me*;valós It«-iaa érdekében biztosítani kellett à r.iunKalionrer _ két tore közötti összeköttetést, vagy közvetlenül, vagy a t a11 ály henger en keresztül. üüzvetlen összeköttetésnél a dugattyú egyik, vagy mindkét irányú elmozdulásánál a szűkülő munkahenger térrészből -kiszoruló olaj a dugattyúban kialakított résen, illetve egy vagy több szelepből álló szelep rendszeren keresztül kerül a bővülő munkahenger térrészbe. Ebben az esetben a tartályhengerből olaj csak a dugóttyuszár által okozott térfogat különbség kiegyenlítésére kerül a munkahenger terébe. A másik megoldásnál a szűkülő térrészből kiszoruló olaj a tartályhengerbe kerül, a bővülő térrész teljes kitöltéséhez szükséges olaj mennyisége pedig ugyancsak a tartályhengerből folyik be, értelemszerűen a dugatytyurud által esetleg okozott térfogat különbség figyelembe vételével . A lengéscsillapitás feladatából és a lengéscsillapító beépítésének helyéből adódóan haladás közben a jármű felépítményének és futómüvének relatív helyzete és így a lengéscsillapító dugattyújának és munkahengerének relatív helyzete is állandóan változik. A változás sebességét egyrészt a futóműre ható gerjesztések, másrészt a lengéscsillapító karakterisztikája szabja meg. Az elmozdulás összefügg az olaj átáramiás ára alkalmas ke-' resztmetszetnek a munkahenger keresztmetszetéhez viszonyított méretével, mert nulla átáramlási keresztmetszet mellett a lengéscsillapító merevj a henger keresztmetszetével megegyező, akadálytálán kiáramlást biztositó átáramlási lehetőség eseten pedig az erő a dugattyút gyakorlatilag akadálytalanul volna képes elmozdítani, tehát a lengéscsillapító által okozott csillapítás igen minimális volna. A lengéscsillapitás megoldásánál további probléma a munkahengerben keletkezett hőmennyiség elvezetése. A keletkezett hő, a lengéscsillapító energia elnyelő funkciójából adódik, a munkahengerből egyrészt annak felületén^ másrészt a belőle kiszoru-' lő felmelegedett olajmennyiség réven távozik. Tekintettel arra, hogy a munkahenger /és a hozza csatlakozó szerelvények/ felülete és anyaga a konstrukció által adott, célszerű a munkahengerben felmelegedett olaj minél nagyobb részét a külső tartályhengerbe vezetni és a munkahenger feltöltéséhez szükséges olajat onnan bevezetni, mert a külső tartályhengerben az olaj hűtése sokkal hatékonyabban valósul meg. Végső soron ugyanis amennyiben - és ez a leggyakoribb eset - a munkahenger és a tartályhenger koncentrikus elrendezésű, a lengéscsillapító és a környezet közötti hő átadás a tartályhengeren keresztül valósul meg. Azon ismert megoldás esetén, amelynél a fent leirt módon az olaj a munkahenger két tere között a dugattyúban kialakított résen, illetve szeleprendszeren keresztül áramlik, a hűtési viszonyok kedvezőtlenebbek, mert a tartályhengerben lévő,viszonylag alacsonyabb hőmérsékletű olajból csak a dugattyurud lökete által okozott térfogat különbségnek megfelelő olajmennyiség jut be a munkahengerbe. A másik ismert, tehát gyakorlatilag a teljes kiszoruló olajmennyiséget a jól hütött tartályhengerbe kivezető, illetve az ennek megfelelő mennyiségű olajat a munkahenger másik terébe bevezető rendszernek hátránya, hogy nagyméretű lengéscsillapítók kialakításánál igen problematikus a megfelelően nagy olajmennyiségeket átbocsátó szeleprendszerek kialakítása és elhelyezése. 2
