180300. lajstromszámú szabadalom • Csapda, rágcsáló állatok, főképpen egér vagy patkány irtásához
180.300 gadozóirtáa veszélyei, ezzel hátrányos tulajdonságai közismertek;. A felsorolt és Ismert csapdák közös hátránya és hiányossága,hogy vagy csupán egyszeri működésűek /virágcserép, kengye’íes csapdaszerkezetek/ vagy csupán korlátozott számú egyed befogására alkalmasok /huzalkosaras egérfogó/. Folyamatos tartós használatuk tehát felügyeletet içényel, a csapdákat időről Időre ismét "élesíteni" kell, a csalétek gyakori pótlása szükséges, amennyiben tartós, folyamatos, jó hatásfokú rágcsálóirtás a cél. A fentieken túlmenően a felsorolt, ismert csapdák működés biztonsága sem kellően na;y. 30k az eredménytelen, üres "találat", amikor a csapda működésbe lép, de a rágcsáló elmenekül. Az 1 512 H8. számú angol szabadalmi leírás tárgya állatcsapda, amely felül szabadon hozzád:érhető /pl. madarak megfogására is alkalmas/ sik lapot tartalmaz, amely tengely körül elbillenthető. A billenőlap tengellyel ellentétes végéhez fémrudacska csatlakozik, amely egy? a csalétket is tartelnazó, az első billenőlap fölött húzódó második billenőlap alsó felületéhez rögzített mágnessel áll kapcsolatban a csapda működési helyzetében. A második billenőlap alsó felületéhez egy lefelé nyúló lemez is csatlakozik, amely az első billenőlap fémrudacskájára illeszkedik. A csapda úgy működik, hogy az állat előbb az első billenőlajpra megy fel vagy oda száll le, de a mágneses kapcsolat erőssége úgy van megválasztva, hogy az első billenőlap az állat súlya alatt még ne mozduljon meg. A csapda akkor lép működésbe, amikor az állat fellép, illetve felrepül a magasabban levő második billenőlapra, azt lefelé kényszeríti, miáltal az abból kinyúló fémlemez az első billenőlap fénrudacskájára nyomást gyakorol, a mágnestől eltávolítja, és az első billenőlap - a mágnes kapcsolat megszakadásával - lefelé elmozdul, elbillen, és az állat a billenolap alatti térbe, pl. víztartályba zuhan. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a két billenőlap a konstrukciót bonyolulttá te3zi, ami nemcsak gyártási- és költségráforditási szempontból problematikus, hanem elsősorban funkcionális okokból. Az állatot a szerkezet gyanakvóvá teszi, egy kinyúló peremre kell rálépnie ahhoz, hogy a csapa működésbe lépjen, emellett a lemez szabad felületű, nincs a csalétekhez vezető ^árat, ami miatt a csapda egér- és patkányirtáshoz történő hatékony felhasználhatósága kétségessé válik. A találmány feladata, hogy olyan rágcsálócsapdát szolgáltasson, amely fokozott működés-, ill. talalatbiztonsága mellett elvileg tetszés szerinti számú rágcsálóegyed egymást követő befogására alkalmas általában hosszabb ideig felügyelet nélkül hagyott helyiségekben, ill. felállítás! helyeken is. A találmány szerinti csapda kialakításánál annak felismerését érvényesítettük, hogy a cél olyan szerkezeti kialakítással érhető el, amely biztosítja, hogy a csapda a rágcsáló befogását követően felügyelet, illetve beavatkozás nélkül, ismételten és minden esetben egy újabb rágcsáló fogadására kész, ürített alaphelyzetében álljon vissza. A találmány szerinti rágcsálócsapda járata a behatolt rágcsáló, pl. egér súlyának hatására az alaphelyzetéből kibillen, ferde helyzetbe kerül, a rágcsáló a járatból kicsúszva a járat alatti térbe esik. A megszűnt súly terhelést követően a járat automatikusan visszatér működésen kívüli alaphelyzetébe. Ezen működésmód szempontjából igen lényeges és meghatározó szerepe van a találmány szerinti csapda alaphely3eltartó roteszelőszervének. A járatnék ugyanis mindaddig nyugalmi 2
