180278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott szerkezetű, módosított poliésztergyanták előállítására

180.278 eljárás biztosítása, amelynél a beépítendő zsírsav mennyisége és fajtája /molekulasúly, lineáris és elágazott jelleg/ széles határok között változtatható. Azt találtuk, hogy a fenti célokat elérjük, a szabályozott kémiai szerkezetű, módosított poliésztergyantákat állíthatunk elő poliol, zsirsav és ftálsavanhidrid több szakaszban történő reagáltatása utján, ha a/ pentaeritritet 1-1,5 molekvivalens mennyiségű, 6-18 szénatomos, telitett vagy telítetlen zsírsavval vagy zsirsav­­keverékkel észterezünk, a poliészterre ftálsavanhidridet addi­­cionálunk a pentaeritrittel ekvimoláris mennyiségben, majd a terméket a pentaeritrittel ekvimoláris mennyiségű glicerinnel, trimetilol-propánnal vagy 9-11 szénatomos, elágazó, telitett zsírsavak glicidilészterével észterezzük, végül a pentaeritritx tel 0,6-1,5 molekvivalens mennyiségű ftálsavanhidriddel tovább reagálhatjuk; vagy b/ pentaeritritet 2 molekvivalens mennyiségű, 9-H szén­atomos, elágazó, telitett zsírsavak glicidilészterével éterez­zük, majd a kapott poliétert a pentaeritrittel'1,5 molekviva­lens mennyiségű ftálsavanhidriddel észterezzük. Az észterező illetve éterező reakciókat általában 150-220 °0, előnyösen 170-200 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy az a/ eljárásváltozat első szakaszában a poliol és a zsír­sav közötti reakciónál a zsirsav 50 %-ának elfogyása után a rendszer teljesen homogén, és kis savszám eléréséig reagáltat­­va túlnyomórészt monoésztert, kevés diésztert és ugyancsak ke­vés változatlan poliolt tartalmaz. A második szakaszban az elegyhez adagolt ftálsavanhidrid a homogén oldatban lévő, még nem reagált, tehát a legreakcióképesebb poliollal reagál első­sorban. A ftálsavanhidrid többi régze a poliol-zsirsav-mono­­észterrel reagál elsősorban poliol-zsirsav-diészter keletkezé­se közben. Ezért a második szakaszban lejátszódó addiciós ész­terképzés mintegy kiigazítja az első észterezés "hibáját". A második szakaszban kapott háromféle diészter /azaz a pentaeritrit zsirsavas diésztere, zsírsavval és ftálsawal kép­zett vegyes diésztere és ftálsawal képzett diésztere/ szabad karboxilcsoportjai a harmadik szakaszban hozzáadott újabb po­liollal a teljesen homogén rendszerben úgy reagálnak, hogy el­sősorban a ftálsavanhidriddel kapott diészter és a poliol kö­zött megy végbe a reakció. Tekintettel arra, hogy az éterkép­ződés az alkalmazott reakciókörülmények között kizárt, a poli­ol elfogyasztja a termékben még fellelhető, minimális mennyi­ségű szabad zsirsavat is. A negyedik szakaszban a tervezett molekulasúlynak megfe­lelő mennyiségű újabb ftálsavanhidrid hozzáadásakor az anhid­­rid már mozgékonyságánál fogva is elsősorban a poliol monokar­bonsavval képzett diészterével reagál. A találmány szerinti, több szakaszos eljárással elérhető az egységes kémiai szerkezetű, nem eltérő molekulasúlyu, a mindenkori tervezettnek megfelelő átlagmolekulasulyu, viszko­zitású és kötött savtartalmu alkidgyanták képződése. A találmány szerinti eljárás b/ változata is hasonló tu­lajdonságú poliésztergyantát eredményez. Ekkor a pentaeritri­tet 9-11 szénatomos, elágazó szénláncu, telitett zsírsavak glicidilészterével reagáltatjuk. A pentaeritrit hidroxilcso­­portjainak egy része- étereződik, azonban a későbbi észterezés-4

Next

/
Thumbnails
Contents