180259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porhalmazállapotú anyagok szemcseméret változásának folyamatos mérésére

180259 peaségen, különböző abazorpoió képességen vagy szitamaradvány, stb. meghatározáson alapszanak. Az általunk alkalmazott eljárás segítségével különböző módokon - illetőleg ezek kombinációjával - ipari körülményeknek megfelelő pontossággal, folyamatosan lehet ellenőrizni a szem­­caeméret változást. További jellemzője módszerünknek az. hogy nincs szükség jeladóra, mert a jeladó maga a vizsgálandó por, ennek következtében a jeladó hibája a méréseredményekben nem jelentkezik. A javasolt eljárásnál a mérést egy vizsgálandó technoló­giai folyamatot végrehajtó berendezéshez csatlakozó mérőcsator­nában, előnyösen szélcsatornában végezzük. Időegységenként ál­landó mennyiségű porhalmazállapotú anyagot állandó sebességgel futtatunk a mérőcsatornába és mérjük a porhalmazállapotu anyag es a mérőcsatornában elhelyezett triboelektxomos érzékelő között bekövetkező, az érintkező felülettel arányos, a szemcseméretet jellemző töltésátadást. A találmány szerint úgy is eljárhatunk, hogy a mérőcsator­nában legalább két egymástól független olyan helyen mérjük a töltésátadást, amelyek között szemcseméret differenciálódás áll fenn, és képezzük a mért értékek szemcsemérettől függő hánya­dosát. Célszerűen a mérőcsatornában a szemcseméret differenciá­lódást szemcseleválasztással hozzuk létre. Az általunk kidolgozott eljárásnál azt a fizikai alapél­­vet használjuk fel, hogy különböző egymással érintkezésbe ke­rülő anyagok között elektromos töltéaátadás következik be. Je­len esetben az érintkező anyagok egyike a vizsgálandó por, mig a másik egy - célszerűen a mérendő port hordozó gáz szélcsator­nában történő áramlásának irányára merőlegesen - elektromosan elszigetelten elhelyezett mérőszonda /például drótháló/. A por­szemcséknek a mérőszondával történő ismételt érintkezése során az érintkezési határfelületeken végbemenő elektromos töltésát­adás a két anyag szétválásakor a merőszondán elektromos töltés­felhalmozódáshoz, illetve annak föld felé történő levezetése­kor elektromos áramot eredményez. Az ismétlődő újabb és ujsbb szemcsék érintkezése és a szondától történő elválásztódasa hatására keletkező triboelektro­­mos áram mennyisége az időegység alatt érintkező felületekkel lineárisan arányos. Tekintettel arra, hogy a szonda felülete állandó, igy a hordozógáz által szállított /és a szondával é­­rintkezo/ por fajlagos felületének változásával lineárisan vál­tozó elektromos töltést mérünk. A találmányt a továbbiakban rajz alapján ismertetjük rész­letesebben. A rajzon az 1. ábrq találmány legegyszerűbb megvalósítási módjának vázlata, a 2. és 5» ábra két különböző helyen végzett mérést alkal­mazó megoldások vázlata. Ha az adott porterméket gyártó 3 technológiai rendszer­ből /l. ábra/ egy - az adott időpillanatban a teljes kereszt­­metszeten áthaladó por fajlagos felületét /átlag-szemesemére­­tét/ jól reprezentáló részmennyiség elvételét biztosító -4a­­dagoló segítségével az 1 méröcsétornába, előnyösen szélcsator­nába - amelyben szívó vagy nyomó ventillátor segítségével ál­landó gázsebességet biztosítunk - máaodpercről-másodpercre a-2

Next

/
Thumbnails
Contents