180256. lajstromszámú szabadalom • Maradék fűtőolajból és porított fa-koksz keverékből álló fűtőanyag és eljárás cellulóz tartartalmú anyagokból koksz előállítására
180256 az határozza meg, hogy milyen mértékbem nő meg a szemcsés koksz koncentrációjának növekedésével a azuazpenzió viszkozitása. Általában a koksz koncentrációjának felső határa az a szint, amel^nél a szuszpenzió viszkozitása alkalmas a szivattyúval történő továbbításra és arra, hogy a különböző fajta használatban lévő ipái i égők fuvókáin keresztül egyenletes porlasztható legyen. Bár olyan kis kokszkoncentrációk is elképzelhetők, mint 1 b%. az ilyen kis koncentrációk nem növelik számottevően azokat az előnyöket, amelyek a kis kén- és hamutartalmu koksz bekeverésével elérhetők és rendszerint a legalább 25-től 50 a%-lg terjedő koncentrációk előnyösek. 50 s%-os koncentrációnál a szuszpenzió-keverék átlagos kéntartalma közelítőleg félakkora, mint a felhasznált fűtőolajé volt, igy tehát mód nyílik a különböző nagykéntartalmú fűtőolajok felhasználására olyan keverékekhez, amelyek megfelelnek az EFA és egyéb, állami és helyi környezetvédelmi előírásoknak. Felismertük, hogy ha a 0,105 mm-nél kisebb szemeseméretü kokszot^ amelyből előnyösen 80 % 0,074 mm-s méret alatt van, olyan sűrű szuszçenziô készítésére használjuk, amely 50 % kokszot és 50 % fűtőolajat tartalmaz, számottevő mennyiségű szuszpendáltató adalék nélkül is stabil szuszpenziót kapunk. Az ismertetett koksztermékek esetében rendszerint nincs szükség szuszpendáló szerre, míg a szokásos bitumenes szénből, antracit szénből készített szuszpenzlóknál ilyan adalékok szükségesek. Ennélfogva a találmány egyrészt egyszerűsíti a szuszpenzió előállitá«sát, másrészt pedig csökkenti a végső keverék előállítási költségeit. A találmány szerinti eljárás további szemléltetésére példákat ismertetünk, azzal a megjegyzéssel, hogy a példák szemléltető jellegűek és nem korlátozó hatályúak a találmány itt leirt és a szabadalmi igénypontokban körvonalazott tárgyára. 1. példa Száraz tölgy és fenyőfából álló 59,5 6 cellulóztartalma nyersanyagot helyezünk 23,4 g vízzel együtt a kísérleti reaktorba. A betöltött fa 1.6 cm* és 3,2 óm1 alapterületű, 20,3 cm névleges hosszúságú hasábokból áll. A kísérleti reaktor 3,45 cm belső átmérőjű és 30,5 cm hosszúságú rozsdamentes acélhenger, 294,9 era’ összes térfogattal. A reaktor vízhűtőhöz csatlakozó vezetékkel és vizkiszoritásos gázgyüjtővel van felszerelve. 350 bar mér éstartományú nyomásmérő csatlakozik a reaktorhoz a nyomás folyamatos mérésére és K tipusu termoelemet illesztünk a reaktorban lévő mérőhüvelybe a hőfok folytonos regisztrálása céljából. A reaktor és a gázkondenzáltató között nagynyomású kúpos szelep van, hogy a kívánt nyomás biztosítására a reaktortérben lévő gázokból le lehessen fuvatni. Miután a reaktort betöltöttük és lezártuk, vízszintes helyzetben forró tégelykemencébe tesszük. 5 perc múlva a reaktorban a nyomás 105 bar és a termoelem által jelzett belső hőmérséklet 296 °C. Ekkor a kivezető szeledet kissé megnyitjuk és a hűtőrendszeren keresztül kellő mennyiségű gázt engedünk ki ahhoz, hogy a reaktorban a nyomás lényegében állandó, 105 bar körüli szinten legyen. A következő 5 perces Időtartamban illetve a reaktor tégelykemencébe helyezése után 10 perccel a hőmérséklet a reaktoron belül, amint azt a termoelem mutatja, 554 Oq, A reaktort ezután a kemencéből eltávolítjuk és kb. 93 °C-ig hütjük. 6
