180235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtárgyak állapotának meghatározására
180235 melybe a mindenkori fényképei; behelyezzük, s az már Így megfogva helyezkedik el a két takarólemez között. ÏÏ vezetőkeret az előzőleg méretre vágott fényképet éleivel három oldal felől tokként veszi kor ül? Így meggátolva annak elcsúszását, elmozdulását. L’çy másik példaként! kiviteli alaknál maga a rasztexhálót hordozó celluloidlap is a vezetőkeretbe illeszkedik, esetleg abban meg is van fogva. A raszterkockás elemzés eszközkészlete sokféle lehet. Valamennyi változat közös jellemzője, hogy szinelemző'műszernek van első és második tartosze relvénye, ezek relativ helyzetének módosítására alkalmasan kialakított menosstőszexve, az első tartószerelvóny - homogén fónynyaláb kibocsátására és -a visszavert fény szi.nkomponenseinek meghatározására alkalmasan kialakított, önmagában ismert - mérőfej felerősítésére alkalmasan van kialakítva, a második tartószerelvény fénykép tartókeret, melynek van első és második - átlátszó - takarólemeze és — a második takar ólemezre vagy különálló átlátszó hordozóra felvitt - raszterhálója. Ennek a műszernek külön előnye, hogy a mérési eredményt olyan alakban szolgáltatja /villamos jel/, hogy az tetszőleges alakra könnyen konvertálható, közvetlenül tovább feldolgozható. Ezért a szinelemző műszernek célszerűen van további jelfeldolgozó készülékhez illeszkedő villamos jelklmenete vagy maga a műszer rendelkezik elektronikus kiértékelő egységgel és adott esetben további jelfeldolgozó és/vagy adatrögzítő egységgel. Maga a műszer is felszerelhető mikroprocesszorral vagy számítástechnikai célkészülékkel vagy pedig olyan kimenettel alakítható ki, mely szokványos illesztő szerven át számítástechnikai rendszerekkel csatolható. Szabadalmi Igénypontok 1 1. Eljárás műtárgyak állapotának meghatározására, aszal jellemezve, hogy a műtárgyról egy va^y több irányból készítünk fényképfelvételt, előnyösen légifelvetelt, célszerűen többszínű felvételt, a fényképen kijelöljük a műtárgy eredeti állapota, vagyis az alapállapot szerint egyszínűként /homogén színárnyalatúként/ várható képrészeket /továbbiakban! mezőket/ és az egyes mezőkön belüli, illetve mezők közötti szineltéréseket, mint az állapotváltozást reprezentáló jellemzőket úgy határozzuk merj, hogy alkalmazunk egy alapszint /jel. mélyszürkét/ reprezentáló mintafelületet és egy két szélső érték által meghatározott /pl. fehértől sötétszürkéig terjedő/ színtartományt meghatározott diszkrét lépések szerint átfedő szürőkészletet, melyben az egyes árnyalatok szerinti szűrőket a hullámhossz emelkedése /csökkenése/ szerint monoton változó értékű minősítő szájúra kalibráljuk és a mindenkori vizsgált mezőnek egyfelől az alapállapotu vagy ahhoz legközelebb eső árnyalatú rész ét^ másfelől a mező valamely elszineződött, további részét szűrőkön át - a szűrőket sorrendben váltogatva - addig szemléljük, amig mindkét - egyik, illetve további - rész vizsgálatánál a pillanatnyilag beiktatott szűrőn át látható színárnyalat megegyezik a mintafelület színével /alapszín/, leolvassuk a pillanatnyilag beiktatott szűrők minősítő számait êf a két ^minősítő_szám viszonyából - célszerűen előkészített segédeszköz. pl. táblázat, grafikon, diagram, atb. alkalmazásával — határozzuk me^ az elváltozás mértekére, illetve jellegére jellemző minősítő 8
