180235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtárgyak állapotának meghatározására
180235 As eddig mondottakból adódik a példakénti műszerrel végzett elemzés menete. Feszültség alá helyezzük a lényforrás/oka/t. A vizsgált területről készült - a vizsgálandó mezőt is magában foglaló - 17 filmkookáb felhelyezzük a homályos 12 üveglapra, melyet a fényforrás/ok/ átvlláglt/anak/. A 17 filmkockát célszerűen a már említett fülek segítségével szorosan a 12 üveglaphoz szorítjuk.A mozgató 15 és 14 kocsik segítséçével a komporáló 16 tárcsat úgy visszük a kiválasztott mező föle, hogy az a tárgylencsén keresztül óéi látható legyen, Ezután a 22 kortányért mindaddig forgatjuk, ómig a 22 körtányérnak a 21 persely 24 szektorszeletével éppen szembenálló 25...56 szektorában az optikai 15' rendszer felé közvetített színárnyalat nem ídilönbözik a 24 szektorszolet által szolgáltatott alapszíntől. /Ehhez természetesen az szükséges, hogy a 21 perselynek legalább az © része, anel^ a 24 széktorezeletnek a 22 körtányér tengelyébe befutó folytatását Jelenti - vagyis a 2.a ábrán mutatott 25 szektor által az ábrázolt helyzetben takart rész - átlátszó legyen vagy ez ennek megfelelő térrészben a 21 persely fenéklapján 25 ablakklvágás legyen/« Egyezéskor leolvassuk a 22 körtányérra felvitt minősítő számot, /ezt Jobb áttekinthetőség kedvéért a 2.a ábrán nem rajzoltuk be a felvitel helyén, de a mellette rajzolt szinmezők mellett szerepeltetjük a mindenkori minősítő számot/. Ha a mindenkori vizsgált mező legvilágosabb részének minősítő száma után bármely további rész minősítő számát meghatározzuk, akkor a legvilágosabb részhez meghatározott minősítő szám és az éppen vizsgált részhez meghatározott minősítő szám közötti előjelhelyes különbség egyértelműen adja az elváltozás értékeléséhez szükséges minősítő számot. Ha olyan szint választottunk alapszínnek, mely közvetlenül /vagy osak állandóval módosítva/ az elváltozás nélküli állapotot Jellemzi, akkor ezzel abszolút mérőszámot is kaphatunk. Iía pedig valamely műtárgy vizsgálatát megismételjük, az adott rész korábbi és utóbbi minősítő száma közötti különbség egyértelműen jellemzi a korábbi vizsgálathoz képesti relativ elváltozást. A fényképek elkészítésének részleteit nem tárgyaljuk, jó minőségű kép készítése a fototechnika ismert módszereinek alkalmazását igényli. Nyilvánvaló, pl., hogy színes felvétel jóminőségü készítése egyenletes, árnyékmentes, homogén szórt fénnyel való megvilágítás esetén lehetséges, A fénykép mérete is az adott feltételeknek megfelelően választandó meg. A raszterkockás kiértékeléshez eddig 9x12 cm-es papirkéçet alkalmaztunk és a továbbiakban könnyebb követhetőség céljából a példaként alkalmazott méretösszefüggéaekre hivatkozunk, melyektől termesztésen el lehet és néha el is kell térni. A raszterkockás kiértékeléshez alkalmazott^szinelemző műszerben szükség van mérőfejre, mely pontszerű fénynyalábot bocsát ki és elemzi a visszavert fény színét. Ilyen mérőfejet tartalmazó műszer a kereskedelemben kapható, pl. a IvIOiMCOLOB DC müszer, melyben a 155.225 lsz. magyar szabadalom nyer alkalmazást annak érdekében, hogy változtatható átmérővel homogén fényfoltot lehessen előállítani. A mérőfejet és a vizsgálandó fénykép befogadására szolgáló tartókeretet olyan állványon rendezzük el, mely rendelkezik a mérőfej és a tartókeret relativ helyzetének módosítására alkalmas mozgatószervvel, pl. a tartókeretet menesztő készülékkel. A találmány szerinti műszer tehát rendelkezik első és második tartószerelvénnyel és azokkal osatolt -6
