180218. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás intravénásan beadható gamma-globulin előállítására
180218 dózisok nem adhatók be. Felezési ideje valamivel kisebb /12-14 nap/, és baktériumellenes hatása előre nem látható mértékben redukált. 4. ^-Eropiolaktonnal kezelt immunglobulin. A molekulák erősen modifikálódnak, ezáltal valószínűleg uj antigén-determinánsokat képeznek. A felezési idő kb. 10 nap» A bakteriológiai hatás kisebb. Az Ig G négy alosztálya a proteolizis iránt különböző érzékenységgel rendelkezik. A pepszin-, plazmin- és 4 pH /pepszin/-készitmények ennek megfelelően a kezeletlen lg G-től alosztály-eloszlásukban jelentősen különböznek. Mint már említettük, az Ig G intravénás beadásánál a sokkreakciót előidéző antikomplementer aktivitást azoknak az aggregátumoknak a jelenléte okozza, amelyek a használatos frakcionálási eljárásokkal végzett frakcionálás során képződnek. A fentemlitett készítményeknél ezeket az aggregátumokat képződésük után megbontják, a legtöbb esetben kémiai vagy enzimatikus utón. Ez a bontás azonban az Ig G bizonyos fokú degradálását és ennek következtében az aktivitás csökkenését is előidézi, igy ezek a készítmények nem olyan hatásosak, mint kívánatos lenne. Olyan eljárások kidolgozásával is foglalkoztak, amelyek során az aggregátumok képződését meggátolják, és olyan Ig G készítményeket állítanak elő, amelyek lényegileg nem mutatnak antikomplementer aktivitást. Az 1974. junius 6-án nyilvánosságra hozott Német Szövetségi Köztársaság-beli 2 357 800 számú szabadalmi leírás ismertet egy eljárást intravénás beadásra alkalmas X -globulin előállítására. Ennél az eljárásnál - mint a ^-globulin előállítására szolgáló más ismert eljárásoknál is - kiindulóanyagként viszonylag tiszta '’|T/-globulin-frakcióra van szükség. Dÿ ennél jelentősebb az a tény, hogy az ily.módon előállított X-globulin intravénás beadásnál meg mindig'igen nagy antikomplementer aktivitást mutat. Javasolták azt is /3 763 155 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás/, hogy intravénás beadásra alkalmas anyagot a III frakcióból /Cohn/ állítsanak elő. A találmány szerinti eljárás azonban lényegesen nagyobb kitermelést biztosit, és a termék sokkal kevesebb antikomplementer anyagot tartalmaz. aT -globulin intramuszkuláris beadására vannak "Food and Drug Administration" /FDA/ szabványok, de az intravénás beadásra nincsenek. Ilyen szabványokra azonban szükség van abból a célból, hogy megkülönböztethessük azokat a x “Sl°bulinókát, amelyek érzékeny személyeknél intravénás beadásnál sokkszerű reakciókat okoznak, és azokat a Ti -globulinokát, amelyek ilyen reakciókat nem idéznek elő. Az utolsó 15 évben bebizonyosodott, hogy még igen érzékeny pácienseknél sem figyeltek meg klinikai szimptómákat, ha az antikomplementer aktivitás elég alacsony volt. Hivatkozva Mayer standard-tesztjeinek’egységeire /Experimental Immunochemistry, E.A. Eabat und M.M'. U&yer, zweite Auflage, S. 133, Thomas, Springfield, Illinois, 1961/ a biztonságos koncentráció 0,04-0.02 egység vagy kevesebb antikomplementer anyag 1 mg immuglobulin-G-re, ez lehet valamivel nagyobb is, mint 0,04. Reakciókat általában csak akkor tapasztalnak, ha az antikomralement er anyag 0,4 egység/mg nagyságú. Valamely X”6lobulin“k6- ^zitmény intravénásán történő felhasználásának - aminél a mellékreakciók kiküszöbölése szükséges - feltétele, hogy az anti-3
