180211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás A-gvajakonsav előállítására és az ezt tartalmazó diagnosztikum
180211 A gvajakgyanta alkalmazása a vér kimutatására a székletben azonban nem problémamentes. A kémcsőprobánál igen gyakran kapnak ugyanis hamisan pozitiv eredményeket, mig a gyorspróbánál a kimutatási határ igen erősen függ a szekletminta más alkotórészeitől. Mindez a gvajakgyanta természetében találja meg magyarázatát. A gvajakgyantát a Guajacum officinalis és a Guajacum sanctum trópusi fák gesztjéből nyerik és az egy sor alkotót tartalmaz. A hidrogén-hiperoxid hatására peroxidosan ható anyagok, igy a vér és a peroxidáz jelenlétében fellépő elszíneződes lényegében két főalkotónak, nevezetesen a furogvajacinnak és a gvajakonsavnak, tehát a sajátosan A-anyagnak nevezett anyagnak tulajdonítható ^.ö. H. Auterhoff és munkatársainak az Arch. Pharmaz. 299, 618 /1966/és 302, 545 /1969/ helyein megjelent közleményével!!. Néhány más ,“TcTs mennyiségekben jelenlevő és hasonlóképpen oxidálható vegyületen kívül előfordul e gyantában nagyszámú egyéb olyan alkotóanyag is, amelyek az Indíkátorreakciot nem befolyásolják, sőt, adott esetben gátolják. Ilyen agyagok sok más mellett például a gvajaretsav, a dihidro-gvajaretsav, a gvajacinsav és a vanillin. A dolog természetéből következik, hogy egy természetes anyagban az Összes alkotó nem mindig van jelen azonos arányban úgyhogy a természetes eredetű gvajakgyanta minden egyes kinyerési folyamatnál eltérő összetételű. Dzenkivül minden további nélkül belátható, hogy a gvajakgyantás impregnáló műveletnél a keverék nem állandó alkotói elbomolhatnak), aminek folytán ismét csak eltérő összetételű keverék állhat elő. Az újabban igen nagy jelentőségre szert tett gyorsdíagnosztikumok gyakorlati alkalmazásának egyik fő előfeltétele már most, hogy egzaktak és mindenkor reprodukálhatóan legyenek előállithatók. Ez a két előfeltétel azonban az eddig ismertetett gyorsdiagnosztikumok esetében nem állott fenn. Ezért adva volt a feladat, jól meghatározott és elegendően tiszta vegyszerek felhasználásával a rejtett vérnek a székletben való kimutatására alkalmas olyan gyorsdiagnosztikumot kidolgozni, amely egzakt módon és reprodukálhatóan előállítható és analitikailag vizsgálható, ugyanakkor pedig elegendő mértékben állandó is. x Kutatásaink során meglepő és előre nem látható módon most azt találtuk, hogy az A-gvajakonsav? tehát a nyers gvajakgyanta főkomponensei egyikének kromogénkent történő felhasználásával olyan gyorsdiagnosztikumot kapunk a rejtett vér meghatározására a székletben, amely rendelkezik a fent említett szükséges tulajdonságokkal, ezenkívül pedig meghatározott kimutatási határa van, A gvajakgyanta, amint azt a fentiekben már említettük, lényegében két szinképző főalkotóból, a furogvajacinból és .a gvajakonsavból áll, aholis a furogvajacin szerkezetét a szintézissel egyértelműen tisztázták. A kísérletek most azt mutatták, hogy a furogvajacin mint kromogén gyorsdiagnosztikum céljaira a vér kimutatására a székletben nem használható, minthogy azzal olyan próbapapirok készíthetők, amelyek túl érzékenyek-és ezenkívül túl bomlékonyak is. A másik főalkotó, a gvajakonsav elkülönítése az irodalom szerint eddig csak preparativ vékonyrétegkromatográfiás utón volt lehetséges»amelynek során e vegyületet csak oly csekély mennyiségekben sikerült előállítani, hogy az kromogénként gyoiB- diagnosztikum céljaira gyakorlatilag nem jöhetett szóba. 2
