180194. lajstromszámú szabadalom • Tár hüvely nélküli hajtótöltetekhez
180194 val kényszertörêai hely utján kapcsolódik. Az említett tokok alkalmasak arra, hogy valamennyi hajtól töltet mechanikai igénybevételét számottevően csökkentsék. Ezáltal a hajtótöltetet könnyen lehet gyakorlatilag akár hányszojj} a tárból az égési térbe továbbítani, majd pedig onnan visszahozni, anélkül, hogy a mechanikai lgénybevetel következtében a töltet károsodna. A hüvely nélküli hajtótöltetek kopása tapasztalat szerint ennél a megoldásnál szintén elkerülhető. Amikor a hajtótöltet a tokban a mélyedés belsejében van és a tartóból nem nyúlik ki, akkor a hajtótöltetek teljesen védett helyzetben vannak. Ez azt jelenti, hogy a hüvely nélküli hajtótöltetek raktáron tartása és szállítása lényegesen könnyebb és biztosabb, mint az ismert szerkezeteknél. A tokokat elvben bárhogyan kialakíthatjuk, illetve azok alakja különböző lehet, a gyakorlatban mégis jól bevált az a kivitel, amelynél a tokok hüvely alakúak. Ezáltal ezek a tokok a hajtótöltetet teljes terjedelmében vagy egész kerülete mentén körülveszik, ami biztosítja azt, hogy a hüvely nélküli hajtótöltet nem sérül meg. Egyes esetekben megtörténik, hogy valamelyik hajtótöltet nem gyullad meg, vagy nem ég el tökéletesen. Ilyen esetekben a tok hüvelyszerü kialakítása alkalmas arra, hogy a hajtótöltet visszamaradt részeit visszavigye a tárb,a, igy az égési tér nem piszkolódik. Mint említettük, az égési tér tömítése nem könnyű. A jó tömítés elérése végett ezért előnyös, ha mindegyik tok a homlokfelületek egyikén befelé nyúló és a tömítésre alkalmas vastágítással vagy peremmel van ellátva. Az égésnél keletkező hajtógázok ezt a peremet is érik és igy azt az égési térnek feléje eső darabjai felé szorítják. További tömitő hatás abból áll, hogy a tok sugárirányban szetnyitható vagy tágítható. Az említett peremet a tokkal célszerűen egydarabban készítjük el. A toknak a hordozóval való kapcsolata több különböző módon hozható létre. Mégis különösen előnyösnek bizonyult, hogy a kényszertörési hely bordákból áll. Ennél a megoldásnál a toknak a hordozóból való kitolása természetszerűleg egy bizonyos erőkifejtést igényel. Ha a keletkező erő nagyobb, mint a bordák töréséhez vagy szakításához szükséges erőkifejtés, a tok a benne lévő hajtótöltettel együtt hordozóból kitolható. A kapcsolóbordák száma egy vagy több. elvben bármennyi lehet, de gazdaságos és a központosítás céljából előnyös három ilyen borda használata, mert ezek alkalmasak a toknak a hordozó belsejében történő pontos elhelyezésére és tartására. A tok visszatolásakor, vagyis mikor az ismét a tárba jut, a három borda mint központosító /centrirozó/ eszköz működik. A találmányt a következőkben a rajz szerinti példaképpen! kivitel kapcsán részletesen magyarázzuk meg. Az 1. ábrán robbanótöltettel működő szögbelövő készüléket oldalnézetben és rész* ben metszetben szemléltetünk, a találmány szerinti tárral. A 2* ábra a találmány szerinti tár egy részének nagyobb léptékű metszete, a 3. ábra pedig a III nyil irányában vett nézetet szemlélteti. Az 1. ábra szerinti készüléknél az 1 házhoz szokott módon’ a 2 fogantyú /markolat/ osatlakozik, melyen elől van a 3 ravasz. Az 1 házban van az egészében 4—gyei jelölt, tengelyirányban eltolható cső. Ez a 4 cső vezeti a belövést íétesitő 5 dugattyút* A 4 cső hátsó vége vezetőszervként van kialakítva és ezt a rajzon 4a jelöli. A vezetőszerv az egészében 6-tal jelölt tár nyílásán át kinyúlik, a táj: pedig nyílásaiban a 6a tokokat tártál-3
