180141. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés szekvenciális hálózatok funkcionális vizsgálatára
180.141 A mikroszámítógép működését előre megadott helyeken meg lehet szakítani és itt a processzor és a memóriák logikai állapotát lo lehet kérdezni, ill, lehet azokat módosítani, majd engedélyezni a további működést, űzőket a funkciókat az ismert berendezés a következőképpen valósítja meg. A 8O8O típusú processzor RST /CFH/ elnevezésű uta>sitást kell elhelyezni arra a memória dinre, amelyiknél a prog}ram futását meg akarjuk szakítani. Amikor a program ideér, okkor az RST 1 utasítás hatására elugrik a /0008H/ címre és azi ettől a címtől kezdődő program helyezkedik el, amely elmenti 0 mikroszámitógóp RAM memóriájában a „processzorJ?első_regiszie‘reinelc tartalmát és ezután már informáoióvesztesóg nélkül lehet olyan programot futtatni, amely az említett vizsgáló funkciókat megvalósít ja. lia folytatni kell az eredeti program futását^, akkor a RAM memóriában tárolt regisztertartalmakat vissza kell tölteni a mikroprocesszorba és az eredeti program fut tovább. Az ismert megoldások hátrányai a következők:- az RST-1 utasítást lefoglalja ez a vizsgálati mód,- a mikroszámítógépnek a RAM-memóriájából szintén elfoglal egy1 jelentős részt a vizsgálat,- a vizsgálatot megvalósító program csökkenti a szabadon hasz-r nálható cimtartományt, mivel annak egy részét a funkcionális»' vizsgáló program foglalja el,- csak /CFH/-nál lehet megszakítani a programot és bekapcsolódni a vizsgáló ciklusba. A találmányi eljárás azon a felismerésen alapul, hogy a vizsgálandó szekvenciális hálózat valamennyi külső és belső funkcionális ellenőrzési pontjait hozzáférhetővé tesszük - egy a találmány tárgyát képező - kiegészítő hálózat illesztésére, anélkül, hogy a vizsgálandó szekvenciális hálózat funkcionális. működésében változást okoznánk..... —------------A találmány szerinti eljárás szekvenciális hálózatok teljes funkcionális vizsgálatára szolgál. Az eljárásra jellemző, hogy a szekvenciális hálózatot a vizsgálat szempontjából funkcióná-í lisan két részre /továbbiakban: első- és második vizsgálandó hálózatra/ csoportosítjuk úgy hogy a két vizsgálandó hálózat közt adatátviteli vonalakat három információs-BUS-ba soroljuk, amelyek közül az első információs-BUS-on információt juttatunlíj el az első vizsgálandó hálózatból a második vizsgálandó hálózatba. A második inf ormációs-BUS-on..inf orináolót. _ juttatunk .ela második vizsgálandó hálózatból az első vizsgálandó hálózatba. A harmadik információs BUS-segitségével a két vizsgálandó hálózat között mindkét irányban közlünk információt. A vizsgálandó szekvenciális hálózat valamennyi külső- és belső funk-* cionális pontját a vizsgálat alkalmával hozzáférhetővé teszszülc azáltal, hogy a vizsgálandó szekvenciális hálózat inforraációs-BUS-aíhoz és beavatkozó pontjaihoz egy kiegészítő hálózatot csatlakoztatunk, A kiegészítő hálózat vezérlését külső parancsjelekkel végezzük. A külső parancsjelek segítségével à vizsgálandó sz ekvenc ±á±± s~ hálózat működé sóbe—tetszéssze** rinti, a logikai funkciók által megengedett jelkombinációknál beavatkozunk. A vizsgálandó szekvenciális hálózat valamennyi külső- és belső logikai ellenőrző pontján az adott funkcionális állapotokról teljes információt állítunk elő, majd további külső vezérlő jelek segítségével a vizsgálandó szelcvenoiális hálózatot újabb, logikai funkoió által megengedett, tetszésszerinti logikai állapotba állítjuk és újaibb információkat szerzünk. Végül a,funkcionális vizsgálat során, a tetszés-2
