180138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fém csőszakaszok hegesztésére robbanóanyaggal

180.138 csökkentettük, hogy gyors és lassú gyújtózsinórdarabokat illesz­tettünk egymáshoz olymódon, hogy az átlagos sebesség a kivánt értékű volt. Minden egyes nagy robbanási sebességű gyújtózsi­nór szakaszhoz egy-egy szabványos gyújtózsinór volt hozzákötve, mégpedig olyan hosszúságú, hogy elérjen a csőszakasznak a pere­­raezett résztől távoleső végéig. A szabványos gyújtózs inórdara­­bokat a nagy robbanási sebességű gyújtózsinórdarabokkal úgy kö­töttük össze, hogy a kötések helyei egymás felett helyezkedtek el, úgyhogy a belső és a külső hegesztő robbanóanyag tölteteket pontosan egymás feletti helyeken gyújtottuk meg. Ezeket a tolda­lékként hozzáerősitett szabványos gyúj tóz sinórszalcaszokat a be­fogadó csőszakasz nyitott végéhez vezettük, összefogtuk és e­­gyütt hozzákötöttük egy gyutacshoz. A belső és a külső hegesztő robban'anyag tölteteket egyaránt betakartuk kartonpapir tartó­ban elhelyezett száraz homokréteggel, amelynek szélessége meg­egyezett a robbanóanyag töltet szélességével, vastagsága pe­­dog 63,5 «an /2 1/2 hüvelyk/ volt, igy a robbanóanyaghoz fojtó­hatást tudtak bizositani, A gyutacs raeggyújtásának hatására energia haladt végig egyidejűleg a szabványos gyújtózsinórokon, és raeggyújtotta a nagy robbanási sebességű üreges gyújtózsinó­rokat, amelyek viszont egyidejűleg gyújtották meg a belső és külső hegesztő robbanóanyag töltetek élét. A hegesztő robbanó­anyag töltetek robbanása által előidézett energiahullámok front­jai főként a csővezeték hossztengelyének irányában terjedtek tova, és hatásukra az egymással átlapolt csőszakaszok egymás felé tolódtak el, igy folyamatos hegesztett kötés jött létre. A hegesztett részből kivágtunk egy darabot, és azt megvizsgál­va úgy találtuk, hogy a 12,7 om /5 hüvelyk/ hosszúságú betakart kiperemezett rész teljesen összehegesztett tartománya körül­belül 7»6 om /3 hüvelyk/ hosszú volt, és ez a tartomány a cső teljes kerületére kiterjedt. Egy körülbelül 2,5^ om/l hüvelyk/ hosszúságú rész a benyúló és a befogadó csővégek betakart te­rületeiből nem kötődött teljesen Össze, éspedig u "vóghatás", valamint annak következtében, hogy a robbanóanyag hatékonysága a felfutási szakaszban kisebb. A csővezetéket alaposan átvizs­gáltuk a nagy robbanási sebességű üreges gyújtózsinór meggyúj­tásának helyétől 180 °-kal arébb elhelyezkedő pontnál, hogy vajon mutatlcozik-e bármiféle jele annak, hogy az esetlegesen fellépett körkörösen ütköző lökéshullámfrontok hatására szer­kezeti károsodás, vagy hegesztési hiba keletkezett. Semmi je­lét nem találtuk ilyen károsodásnak. A hegesztést ezenkívül még hagyományos villamos ivhegesztéssel hasonló anyagon készí­tett kötéssel is összehasonlítottuk, mégpedig a szétválással vagy töréssel szemben mutatott ellenállás szempontjából, A rob­bantásos hegesztés több vizsgálati módszer szerint is jobbnak bizonyult. A robbantásos eljárással készült hegesztés olyan erős­nek bizonyait, hogy feltételezésünk szerint bármilyen, a talál­mány szerinti robbantásos hegesztési eljárással Összeszerelt csővezetéknek nagyobb ellenállást kell mutatnia a szivárgással és a hosszirányú törésekkel szemben, amelyek az olajat és gázt szállító csővezetékek jellemző meghibásodásai. Tehát a találmány szerinti hegesztési eljárásnál az ismert eljárások többségétől eltérően ninos szükség külön eszközre, például belső vagy külső szerszámra vagy tüskére a mechanikai ellenállás növelése céljából. Az eljárásban egymást kiegyenlí­tő belső és külső robbanási erőket alkalmazunk és ezek segít­ségével mozgatjuk a fém részeket egymás felé, hogy hegesz­tett kötést állítsunk elő. Az ösazehegesztendő fémfelületeket 9

Next

/
Thumbnails
Contents