180138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fém csőszakaszok hegesztésére robbanóanyaggal
180.138 hegesztésére vonatkozó eljárást ismertetnek, ahol a osővégeket a kerületük mentén hegesztik, össze egymással* Maher és társai az egyik oső egyik végét kiöblösltik, majd a oső pereme köré folytonos rétegben robbanóanyagot visznek fel és egy szilárd szerszámot helyeznek a csövekbe a robbanóanyag mellé. A robbanóanyag robbanásának hatására a oső pereme a hozzáillesztett másik osőhöz tapad és odaheged, a szerszámot pedig ezután viszszahjizzàk* A osöveket fordítva is ki lehet alakítani, azaz az összeillesztett osőpár belső osövének egyik végét kúposra lehet alakítani. Ebben az esetben a robbanóanyagból egy belső szalagot alakítanak ki, és egy külső megtámasztó szerszámot használnak. Maher és társai ugyan olyan példát adtak, amelyben viszonylag kis átmérőjű /9 1/2 n-os/ osöveket hegesztettek össze, de Haher és társai felismerik azt a problémát, hogy a oső azon a ponton károsodást szenvedhet, ahol a körkörösen mozgó lökéshullámokkal találkozik, 180 °-os helyzetben a robbanóanyag megnyújtás i pontjának helyzetéhez képest. Maher és társai ezen a helyen megerősítő fémből további rétegeket helyeznek el. A 3 **55017 sz. amerikai szabadalmi leírásban /szerzője Zondag/ csövek robbantásos hegesztésére oLyan eljárást ismertetnek, amelybon a két osővéget kiöblösltik, tompán összeillesztik és perselyezilc, és egyetlen, kívül körkörösen elhelyezett robbanótöltetet használnak. Annak a problémának a megoldására, hogy az egymásnak ütköző körkörös lökéshullámok többszörös hatására a csövek tönkremennek, azt javasolja, hogy a hegesztő robbanótöltetet valamilyen alacsony robbanási sebességű robbanóosikkal gyújtsuk meg, és a robbanócsikot a hegesztő robbanótöltethez képest bizonyos szögben helyezzük el. Állítása szerint ebben az esetben a robbanás tovaterjedése a robbanócsilc hatására a oső hosszirányával megegyező irányú lesz, nem körkörös, és a oső nem megy tönkre. A3 535 707 sz. amerikai szabadalmi leírásban /Doherty és Knop/ többek között olyan Ijárást ismertetnek, amelyben az egymás mellett lévő, egymást átlapoló és bensőségesen érintkező osőszalcaszoknál kivül is és belül is elhelyeznek robbanóanyagot, amelyeket egyszerre gyújtanak meg. Ennél a módszernél szerintünk az egyforma nagyságú, de ellentétes értelmű, egymást kiegyenlítő robtanóerők adják a támasztékot, ahelyett, hogy külön támasztótüskét vagy szerszámot használnának. A 3 7**** 119 az. amerikai szabadalmi leírásban /Hanson és társai/ egymással párhuzamosan, távközökkel elhelyezett csőszakaszok összehegesztésére olyan eljárást ismertetnek, ahol egyszerre meggyújtott külső és belső robbanótöltetet használnak. Az üreges henger formájú robbanó! ölteteket a henger teljes kerülete mentén és a henger elülső élénél több ponton gyújtják meg. Ez lehetővé teszi, hogy a robbanóanyagból kiinduló robbanási hullámfrontok főként a osövok hossztengelyével párhuzamos irányban haladnak tova, és Így kiküszöbölhetők az egymással ütköző hullámfrontok. A 3 819 103 ez. amerikai szabadalmi leírásban /Howell és társai/ egymásba illesztett csőszakaszok hegesztésére olyan megoldást ismertetnek, ahol bevonattal ellátott fém hüvelyt vagy gallért használnak, és egyetlen, kívülről körkörösen elhelyezett mozgatható tüskét használnak. A robbanótöltetet nagyszámú, a gyürüalakú robbanótöltet teljes kerülete mentén elhelyezett és egyszerre meggyújtott gyutaccsal gyújtják meg. A 3 910 **78 sz. amerikai szabadalmi leírásban /Howell és társai/ egymáshoz illesztett és perselyezett csőszakaszok hegesztését Írják le. Egyetlen, kivül elhelyezett robbanótölte-2
