180137. lajstromszámú szabadalom • Bipoláris elektrolit kondenzátor

180.137 Ha ezt a feltételt kielégítjük, akkor az elektrolit kondenzátort kiaüléablztosnalc nevezzük. Ellentétes irányú feszültségekre való működéé esetén bipo­láris elektroilit kondenzátorokat használnak, ahol a polarizált elektrolit kondenzátorok formálatlan elektród fóliája helyett egy második formált elektród fóliát alkalmaznak. Ezután a két formált elektród fóliát, amelyeket kivezetésekkel látnak el, együttesen feltekeroselik és közéjük abszorbens szeparátor oal­le okát helyeznek. A kondenzátor tekerős impregnálósa után a két formált elektród fólia bármelyike anódként vagy kátédként hasz­nálható. Anódos /katódos/ polarizáció esetében a szelepréteg a nagyobb /alacsonyabb/ ellenállásnak megfelelő irányban üzemel. Ha egy bipoláris elektrolit kondenzátornál a két fomált elektród fóliának azonos vagy különböző formáló feszültsége van, akkor a kondenzátort reverzibilis vagy félig polarizált konden­­zárornak nevezik. A reverzibilis elektrolit kondenzátorok alkal­masak irányváltó egyenfeszültság és/vagy váltakozó feszültség mellett történő üzemelésre, a félig polarizált kondenzátorok pedig asszimetrikus egyenfoszültség és/vagy váltakozó feszült­ség mellett való üzemelésre. A váltakozó feszültségre tervezett elektrolit kondenzátoro­kat elterjedten használják motor üzemi kondenzátorok gyanánt és váltószürő kondenzátorokként /hangszóró rendszerekben/ folyama­tos terhelés mellett egészen 100 YAC szintig. Nagyobb feszült­ségeknél az elektrolit kondenzátorokat előnyösen szakaszos igény­­bevételre használják motorok indító kondenzátoraként, A váltakozó áramú üzemelésre tervezett elektrolit konden­zátoroknál a nóvleges/osúosfeszültség értékek effektiv értékek­re vonatkoznak. Ezzel összhangban egy jól ismert szabály sze­rint ezen kondenzátoroknál a szelepróteget olyan E„ formáló fe­szültség mellett fónnálják, amely legalább 1,05-szoröse a maxi­mális feszültség E csúcsértékének. A statikus koRdenzátorokkal összehasonlítva az elektrolit kondenzátorok előnye, hogy nagymértékben megnövelt kapacitás/ térfogat arányt biztosítanak alaosony költségek mellett. Az elektrolit kondenzátorok hátránya azonban viszonylag nagy Vesz­teségi szögük /és a veszteségi szög nagy tangens értéke, tg fJ/, és ez jelentősen korlátozza a kondenzátorok alkalmazási terü­letét, különösen váltakozó áramú felhasználásoknál. Egy elektrolit kondenzátort úgy tekinthetünk, mint a C ka­­paoitás és a R ellenállás soros kapcsolását, ahol a R ellenállást az ekvivalens soros ellenállásnak is nevezik, és ezen impedan­cia veszteségi szögének a tangense az f frekvencia esetében tg<f" ss R* Zltf *C. Az R ellenállás több részből áll ésaz alábbi képlettel kö­zelíthető; R = r. + r + r . Ebben az összefüggésben az r, megfelel a azeleprétegben fellépő dielektromos veszteségeinek, míg r és r megfelel az elektrolitban impregnált abszorbens szeparátor retegek és a mart pórusok /amennyiben maratott elektród fóliát használnak/ ohmos ellenállásnak. Ezzel összhangban a kondenzátor tervezője különösen válta­kozó áramú működésre tervezett bipoláris elektrolit kondenzáto­rok fejlesztésénél azzal próbálkozik, hogy nagymértékben poró­zus és abszorbens szeparátorokat alkalmazzon, nagy vezetőképes­­eágü elektrolitokat és lei smért ékben megnövelt felületű elektród 4

Next

/
Thumbnails
Contents