180133. lajstromszámú szabadalom • Berendezés televíziós képinformáció megjelenítésére és tárolására számítógépes hozzáférésű memória felhasználásával
180.133 X. és függőleges Y^ elmeket, A vízszintes oiinek az alap órajelsorozat kettő hatványai szerinti leosztásából származnak, ahol a vízszintes X cint periódusideje az órajelekével azonos. A mernériaoimzés megértéséhez figyelembe kell venni a realizálható memóriák hozzáférési olklusidejót. Az alábbiakban ezért a véletlen hozzáférésű dinamikus memóriák néhány speoiális tulajdonságát Írjuk le, mert ezek realizálási feltételt jelentenek a berendezés címzési rendszere kialakítása szempontjából, A dinamikus RAM memóriákban a tároló elemeket egy-egy kapacitás képezi. A kapacitás veszteségeit sürü időközökben, legalább 2 ms-onként pótolni kell, Ezt a műveletet frissítésnek nevezik, lia a 2 ms-os időközön belül frissítés nem történik, akkor a tárolt információ elvész. A címzési rendszer úgy van kiképezve, hogy a címző bitek első felét egy úgynevezett RAS jel /Row Adress Strobe/, másik felét pedig CAS jel /Column Address Strobe/ érvényesíti. Frissítéshez elegendő, ha a oimbitek első felét végigszámoLtatva Írást vagy olvasást végzünk a 2 ms-os időtartamon belül, A dinamikus memóriák oimző kivezetéseinek száma fele a címzéshez szükséges bitek számának. A teljes címzés két egymást közvetlenül követő időpontban történik. Az első léj>ésban RAS Jel adagolással egyidejűleg az első például hót oimbitet, a második lépésben pedig CAS Jel adagolással együtt a második, például hét oimbitet kell a oimző kivezetésekhez vezetni. Az irásvezérlés a CAS jel létesítésével egyidejűleg létesíthető. Ennek hiányában mindig olvasás üzemmód áll be. A kihozott adat a címzést követően, meghatározott Idő elteltével jelenik meg, Illetve beíráskor az adatokat az ennek megfelelő Időpontban lehet a memóriába bevinni. Ez a késleltetési Idő n dinnmilcus memória hozzáférési Idejének Jelentős részét teszi ki, és jellegzetesen 150-350 ns között változhat. A dinamikus memóriák ára a hozzáférési idő rövidülésével rohamosan növekszik. A napjaink legelterjedtebb, és az egységnyi tárolt inforináelóra viszonyított költségek szempontjából a legmegfelelőbb a 16jC x 1 bit kapacitású dinamikus memória, de perspektivikusan 6hK x 1 bites memória la elképzelhető teljesen azonos felépítéssel és vezérlési móddal. Most ismét a 6. ábrára hivatkozunk, és a működést orra az esetre ismertetjtUc, amelynél a 130 memóriát párhuzamosan címzett több 16 K x 1 bites dinamikus memória képezi. Egy 16K x 1 bit kapacitású memória címzéséhez ik bitre van szükség. A 112 cimgenerátor kimenetén megjelennek azX,X ..... X oimek és az Y , Y^ ... Y. elmek, azaz összesen fiúsz’óim. Minden oimkombinSoió a látható képtártornányon belül egy-egy eleml képpontot Jelöl ki, mint ahogy azt az 1-2, ábrák kapósán leírtuk. Az 5. ábra kapósán már megmutattuk, hogy a 128 clmraódositó áramkör a húsz bemeneti oimvonal közül csak tizenkilencet enged tovább, mert ennyi bitvonal már elegendő a 768 x 57& képpont címzésére, A 130 memóriát képező dinamikus memóriaelemek a példaként! esetben lli bittel olmezhetőek, A fennmaradó öt oimvonal közvetlenül memória címzésére nem használható. Azonnal beláthatjuk, hogy ha a 130 memóriát 2^ - darab egyenként lóK x 1 bites metaóriaelembol építjük fel, akkor a fennmaradó öt bit a megfelelő memóriaelem kiválasztását kell, hogy végezze. 9
