180133. lajstromszámú szabadalom • Berendezés televíziós képinformáció megjelenítésére és tárolására számítógépes hozzáférésű memória felhasználásával
180 133 hoz hasonlóan feltüntettük a 6b x 6h~9B elemi területekből álló rasztert és a széleken megadtuk az elemi területek vízszintes és függőleges elmeinek alfanumerikus értékét. \ függőleges ellnek mellett felírtuk a legmagasabb hely ért élei! függőleges címbit, azaz a függőleges Y9 óim bináris értékeit. Tekintettel arra, hogy a valóságban létező memóriák oimzése egészszámú bitekkel adható meg, a 3• ábra kapcsán láthatjuk, hogy a h:3 arányú képterüLet lefedésével rossz memóriakihasználás adódik. Ez könnyen belátható, mert 6h x 6b-es méretű elemi képtartományokban, mint egységekben számolva mind vízszintes, mind függőleges irányban négy-négy cimbitet kell használni, és az ehhez tartozó 1.6 x 16 állapotot lefedő memórlaterületékből osak 9 x 12 memóriaterülethez rendelhető hasznos képtartalom. A 3 ábrán szaggatott vonallal bejelöltük azt a fele méretű tárterületet, amely függőleges irányban három bittel címezhető a szükséges négy helyett A b. ábra ilyen, függőleges 1- rányban három bittel, vízszintes irányban pedig négy bittel címezhető tárterületet szemléltet, amelynek realizálásához fele annyi tárkapacitásra van szükség, mint a J. ábra esetében. Megjegyezziik, hogy a függőleges Irányú három clmbit a valóságban kilenc függőleges clmbit használatát jelenti, mert a teljes címzésbe beletartozik az elemi tartomány címzését végző hat alacsony helyértékü bit Is. A3- és a b. ábrák összehasonlításából kitűnik, hogy a legutolsó elemi tartománysor, azaz a látható kép utolsó 6U sora a b. ábra szerint "lemarad”. Ezen utolsó tartománysoT’ három A, D és C mezőre oszlik, amelyekhez valós képtartalom tartozik, és ezt a memóriával fedezni kell. A b. ábrán láthatjuk, hogy az A, n és C mezők elhelyezhetők az utolsó négy vízszintes tartomány első három sorában. Erre az ad lehetőséget, hogy a vízszintes 4 bites címzés összesen tizenhat vízszintes területet képes kijelölni, de a vízszintes valós képeÍrnek közül csak 12 különböző cimállapot fordul elő. A fennmaradó nógy"üres" helyet ezért szabadon kihasználhatjuk az A, D és C mezők tárral való fedezésére. A b. ábra megfigyeléséből adódik, hogy további öt sorban soronként négy-négy tartományt még Így is kihasználatlanul hagyunk. A most kihasználatlannak tekintett valós memória a találmány szerinti kijelző berendezésben speciális célokra felhasználható. Az ilyen felhasználási lehetőség ismertetése a megértést feleslegesen bonyolítaná, ezért azt nem tárgyaljuk. A 2. ábrán vázolt valós képtartomány és a b. ábrán vázolt memóriakapacitás között olmmódosltással lehet kapcsolatot teremteni. A találmány egyik alapvető jellegzetessége abban áll, hogy az elemi képpontok címzésére az 1. és 2. ábrákon vázolt látható képterületekhez tartozó tiz-tlz, összesen tehát húsz elmet használja fel, és ezek a elmek jelölik ki a megfelelő képpontokat a berendezéshez osatlakozó számítógép felől történő vezérlésnél is. Ezek a elmek képszerüek, könnyen vizualizálhatók, a velük végzett programozás is egyszerű, könnyebben ellenőrizhető. A tényleges memóriák címzése azonban a fenti könnyen kezelhető és képcimeknek nevezett címzésből megfelelő ciramódositás segítségével történik. A oimraódositást oimraódositó áramkör végzi, amelynek tömbvázlatát az 5. ábrán tüntettük fel.
