180127. lajstromszámú szabadalom • Csalétek és eljárás vetési varjak szelektív mérgezésére
180127 kotlott tojások kihütésén alapuló fészektelep riasztás [Kirchner, H.A. /1952/ Ein Beitrag aus Mecklenburg zum Krähenproblern, Nachrittenbl. Dtsch. Pflanzenschutz, Berlin; Sági, K. /1975/ Madarak elleni védekezés, különös tekintettel a vetési varjura. Szakdolgozat, Keszthely, 1-68; Szörényi, L.-Kalotás, Zs./1977/ Kártékony vad létszárnapasztással kapcsolatos vizsgálatok, Természet- és Vadvédelem-technológiai Állomás 1977. évi beszámolója. 114-139.; Porubszky, J. /197§Z'Megállítható a vetési varjú tulszaporodása, Nimród, Január.34J. III, Kémiai létszámcsökkentési módszerek. Ilyenek például a kemosterilánsokat, immobilizáló hatóanyagokat. [Daude, J.L. /1942/ Capture et destruction des corbeaux^ pies et autres osieaux nuisibles aux récoltes, Bull. Acad. Med. Paris, 126: :432-454.; Borg, K. /1955/ On chloralose its use in the capture of crows, gulls and pigeon, Viltrévy-Jaktbiologisk Tidskrift 1î88-121.; Chappellier, A. - Giban, J, - Cuisin, M. /1958/ Lex Corbeaux de Prance et la lutte contre les Corbeaux nuisiblei ' Revue de Zoologie Agricole 57:40'7-9» 120-127.; Hoffmann, H.J. /1967/ Lebendfang einer auf Eierraub spezialisierten Saatkrähe mit "Chloralose-Eiern" Zeitschrift für Jagdwissenschaft 13:4 164-165.; Prezenszky, J. /1977/ Az apróvadgazdálkodás vadászható szárnyaskártevői /Corvus frugilegus, Corvus c. cornix, Pica pica/ állományszabályozásának újabb kémiai módszerei, Nimród Fórum, Október. 30-32.; Szörényi L.- Kalotás. Zs. /1978/ Újabb lehetőség a kártevő_varjufélék állomány-gyérítésére, Nimród Fórum, Április, 22-237] . akut hatású mérgeket, tart a lmazó különféle csalétkek kijuttatása a varjutelepekre (jChappellíer, A. - Giban, J. - Cuisin, M. /1958/ Lex Corbeaux ae Prance et la lutte contre les Corbeaux nuisible, Revue de Zoologie Agricole 57:40 7-9, 120-127.5 Thiem, E. /1959/ Eine neue Massnahme zum Schutz der Getreidesaaten gegen Krähen, Nachrichtenbl.'Dtsch. Pflanzenschutzd. /Berlin/ N.F. 13:108-115.5 Csörgey, T. /1924/ A varjúfélék mérgezésének tanulságai. Aquila, 30-31: 238-241.; Csörgey, T. /1914/ Varjumérgezée kiserlete, Aquila, 21: 262-288. Altai, E. /1961/ Osapdázás, mérgezés, Mg. Kiadó Budapest, 1-56.; Győrffy, L, /1974/ Szőrmés és szárnyas, kártevők létszámapasztásáról, MAVOSZ kiadvány Budapest, 1-5371 . Az alkalmazott létszámcsökkentési eljárások az alábbi hiányosságokkal rendelkeznek. Egyrészük, például a mechanikai eljárások, nem alkalmasak nagy varjuállományok jelentős mértékű csökkentésére. A fészektelep riasztás, amely biológiai létszámcsökkentési eljárás, közepes nagyságú varjutelepeken eredményesen alkalmazható ugyan, de nem lehet mindenhol elvégezni, igy például lakott területeken, társfészkelő fajok - gemek - jelenléte esetén stb. További hátrányt jelent, hogy a folyamatos /48 órás/ riasztás több fegyveres személyt igényel, megszervezése több helyen nehézségbe ütközik. Eddi^ tulajdonképpen a kémiai létszámcsökkentő eljárást, igy a mérgezést alkalmazták a legelterjedtebben, azonban a kemosterilánsok felhasználása nem engedélyezett, immobilizáló anyagok alkalmazása pedig nagyon költséges. A mérgezésekre felhasznált hatóanyagok, az akut hatású mérgek, mint amilyen a sztrichnin, a foszforszörp, paration, foszdrin stb., közös hátrányos tulajdonsága az, hogy nem rendelkeznek szelektivitással a védett és a káros állatokra nézve, továbbá az alkalmazott csalétkek, mint amilyenek a magvak, hús, tojás, töpörtyű stb., sem biztosították azt, hogy a mérget csupán a gyériteni kívánt faj vegye fel* Ennek következtében 2
