180119. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csökkentett zárványtartalmú forrasztás előállítására
180119 :ljáiás kidolgozása a célunk tartalma lényegesen nagyobb szólást mutatott, mint a hidrogén atmoszférában előállított forrasztásoké. A vizsgálatok szerint ennek az az oka, hogy a vákuumtér leszívása után elért vákuumot a forrasztáshoz szükséges hevités körülbelül egy nagyságrenddel lerontja és az eredeti vákuumérték csak egy bizonyos idő után áll ismét vissza. Attól függően tehát, hogy a vákuum értéke menynyire változik és hogy a forrasztást a változás melyik szakaszában végzik^ a kapott forrasztás zárványtartalma változik. Ha a forrasztás az eredeti vákuumérték elérése után történik, a zárványok kisebbek, ha azonban a vákuum értéke a forrasztás során a forraszanyag megolvadása és megdermedésé között nő, a zárványok nagysága is jelentős mértékben növekszik. Azt tapasztaltuk, hogy ha a forrasztást az előbb elmondottak alapján, vákuumban, az optimális feltételek mellett végezzük, a zárványtartalom mintegy 20 M-ra csökkenthető. További csökkenést azonban vákuumban végzett forrasztással nem lehetett eddig elérni. A jelen találmánnyal olyan amellyel a korábbiaknál jóval kisebb zárványtartalmú forrasztás alakítható ki és a forrasztási technológia biztonságos, gazdaságos és egyszerű. A kitűzött feladatot a találmány szerint uçy oldottuk meg hogy miután az összeforrasztandó munkadarabokat es a forraszanyagot zárt térbe helyeztük, majd legalább 1,3 x 10”%/in2 értékű vákuumot állítottunk elő, a hevitést uç.y végezzük, hogy a forrás zanyag olvadáspontjának elérésekor a vákuum értéke visszaái?.jón a hidegen beállított értékre. Ezután a hevitést tovább folytatjuk a forraszanyag oÍvadáspontjánál 20-100 C°-kal magasabb hőmérséklet eléréséig^ és mielőtt a maximális hőmérsékletet elértük, a zárt teret célszerűen a légköri nyomással azonos nyomású semleges vagy redukáló gázzal töltjük fel.A vákuumban végzett hevités során a zárványokban lényegében a zárt térben uralkodó nyomással azonos nyomás alakul ki. Miután a vákuumot megszüntettük és a térbe semleges vagy redukáló gázt adagoltunk, a külső nyomás hatására a zárványok mérete csökken. A munkadarabokat a kályhával együtt hütjük 100-200 °C hőmérsékletre, majd a munkadarabokat kivesszük a kemencéből. Ezalatt a legtöbb zárvány helyén is forrasztásos kötés jön létre. A megmaradt zárványok méretei az eljárás során alkalmazott vákuum értékétől és a vákuum megszüntetese után bevezetett gáz nyomásától függenek. Az összes zárványfelület a találmány szerinti eljárás eredményeképpen mindig 10 % alatt van. A találmány szerinti eljárás során a munkadarabokat a forraszanyaggal együtt célszerűen 380 °C hőmérsékletre hevitjük, a gázbevezetést pedig körülbelül 360 °C-on végezzük.^ A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra az egyik forrasztandó munkadarabot mutatja a forrasztás előtt, és a 2. ábra a találmány szerinti eljárást szemléltető diagram. Az 1. ábrán látható, hogy az összeforrasztandó munkadarab 1 alsó molibdén tárcsából, 2 szilícium tárcsából és a 3 felső molibdén tárcsából áll. Ezek a A- grafittömbben vannak elhelyezve és közöttük 5 forrászanyag var. A 3 felső molibdén tárcsára 6 nehezék van helyezve és az oldalirányú elmozdulást 7 grafitgyürü akadályozza meg.