180115. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés vezérelt diódás kapcsolók működtetésére
180115 kondenzátor második kapcaa a 218 kapocsra csatlakozik. A +Y1 tápegység potenciálját a +V2 tápegység potenciáljánál pozitivabbra választjuk. A Dl, D2, D3 diódák, a Q1 tranzisztor, a Cll áramhatároló, az RÍ ellenállás és a C13 áramhatároló együttesen /az A szaggatott vonalakkal határolt négyszögben szemléltetve/ feszülte égszabályozó áramkörként szolgál és a 220 csomópont feszültségét /VDK2 kapcsoló vezérlő kapcsa/ úgy állítja be, hogy szabályozza a VDK2 kapcsoló állapotát. A Cl kondenzátort és az R3 ellenállást nem feltétlenül alkalmazzuk. A Cl kondenzátor ée az R3 ellenállás nélkül a 221 pont és a 223 csomópont egybeesne. A Cl kondenzátor korlátozott töltésforrás, mely arra szolgál, hogy segitse a VDK1 kapcsoló KI állapotba való kapcsolását. A Cl kondenzátor nélkül a VDK2 kapcsolón keresztül nagyobb állandósult áramnak kell folynia, amikor BE állapotban von, hogy elegendő nagy áramot biztosítsunk a VDK1 kapcsoló vezérlő elektródjának táplálására, annak kikapcs olásár a. Az alapvető működés a következői Feltételezve, hogy a VDKl kapcsoló anód- és katódpontja + 220, illetve -220 voltra van kötve, vezetés léphet fel az ahód és a kát ód között, ha a vezérlő elektród /222 csomópont/ potenciálját +220 volt fölé növeljük, és ha pozitív irányú áramforrást biztosítunk, melynek árama befolyik a VDKl kapcsoló vezérlő elektródjába /222 csomópont/. Ha a +V1 tápegység potenciálja +280 volt, VSS tápegysége 0 volt, a +V2 tápegységé +250 volt, a -V3 tápegységé -25O volt. a -V4 tápegysége -250 volt és a CL1, GL2 es CL? áramhatárolok a rajtuk átfolyó áramokat az 50, 5 illetve 5 mikroamperre korlátozzák, akkor a 210 vezérlő kapcsolás a 222 csomópontban a szükséges potenciált, valamint a VDKl kapcsoló vezérléséhez szükséges 222 csomópontba befolyó forrásáramot biztosítja. Áramhatárolók tervezés ét például a "Sourcebook of Electronic Circuits" 171* oldalán Írják le /John Markens, McGrav;-Hill Book Co., 1968/. Először tételezzük fel. hogy vezetést akarunk létesíteni a VDKl kapcsolón keresztül, és 0 és 0,4 volt közötti potenciálszintű bemenő jelet adunk a 216 kapocsra. Ez lezárja a Q1 tranzisztort és lehetővé teszi, hogy a 212 csomópont megközelítőleg +V1 tápegység potenciál értékét /közel +280 volt/ vegye fel. A CL3 áramhatároló jelenléte nélkül a Dl dióda nyitó irányban addig vezet, amig a 220 csomópont potenciálja a 212 osomópont potenciálját néhány tíz voltra meg nem közelíti és ekkor megszűnik a vezetés. A CB3 áramhatároló jelenlétében a +V1 tápegységből áram folyik a CL1 áramhatárolón, Dl diódán és CL3 éramhatárolón keresztül a -V4 tápegységbe. A CL1 és CL3 áramhatárolót úgy választjuk meg, hogy lezárt Q1 tranzisztor esetén a 220 csomóponton megjelenő feszültség jelentősen pozitivabb legyen a +V2 tápegység feszültségénél. Ez esetben a 220 csomópont hasonlóképpen közel +280 voltos potenciál értéket vesz fel. E körülmény a VBK2 kapcsolót KI állapotba vezérli, és igy elszigeteli a 222 csomópontot a +V2 tápegység potenciáljától. Ezért a 222 csomópont feszültsége addig esik a -V5 tápegység /-25O volt/ negativ potenciálja miatt, mig a VDKl kapcsoló vezérlő-anód átmenete ki nem nyílik. A 222 osomópont most a VDKl kapcsoló anódjának potenciáljához közel, de annál nem nagyobb értéken állandósul. Ennek megfelelően a VDKl kapcsoló BE állapotba jut, és vezetés lép fel anódja és katódja között. 5
