180105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meghatározott végforráspontú szénhidrogén párlat előállítására
3 180105 4 kénhidrogénné és ammóniává alakítása céljából az első reakciózónában szénhidrogénnel reaagáltatjuk meghatározott feltételek között; (b) az első reakciózónában kapott termékeket öszszekeverjük a második katalitikus reakciózóna termékével; (c) szétválasztjuk a keletkező elegyet oly módon, hogy (i) eltávolítjuk a kénhidrogént és ammóniát; (ii) hidrogéndús gázfázist nyerünk ki; (iii) kinyerjük a fent jellemzett, előre meghatározott végforrpontú szénhidrogén-frakciót; és (iv) olyan folyadékfázist nyerünk, amely a fent jellemzett meghatározott végforrpont felett forró szénhidrogéneket tartalmaz és (d) az előbbi folyadékfázist és a hidrogént egy második katalitikus reakciózónában reagáltatjuk meghatározott feltételek között, abból a célból, hogy a fenti folyadékfázist alacsonyabban forró szénhidrogénekké alakítsuk át. A hidrogéndús gázfázís egy részét recirkuláltatjuk mind a fenti első, mind a második katalitikus reakciózónához. Bár a találmányunk szerinti eljáráshoz bizonyos üzemi feltételek és katalizátor—kompozíciók előnyösebbek, közülük egyik sem képezi a találmány lényeges jellemzőjét. Az itt ismertetett feldolgozási rendszer azonban a katalizátortípus és üzemelési feltételek megválasztására tágabb lehetőséget nyújt, mint amennyi a nyersanyag jellegéből következne. Emiatt a kívánt termék katalizátorváltoztatás nélkül is nagyobb rugamassággal állítható elő. A találmányunk szerinti eljárásban a friss nyersanyagot hidrogénnel keverjük és a hidrogénező finomító zónába tápláljuk. A hidrogénező finomítás termékét, beleértve a szokásos körülmények között gőzalakú összetevőket, összekeverjük a hidrok'rakkolás termékével és megfelelő elválasztó berendezésbe vezetjük. A hidrokrakkoló zóna nyersanyagát azok a szénhidrogének képezik, amelyek a kívánt termék előre meghatározott végf orrpontjánál magasabban forrnak. A 3 008 895 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás többzónás eljárást ismertet gázolajpárlatok átalakítására benzin forráspont-tartományban forró szénhidrogénekké. Az átalakításban szerepel katalitikus krakkolás vagy kokszosítás, hidrogénező finomítás, hidrokrakkolás és katalitikus reformálás. A továbbiakban csak a hidrogénező finomítás és hidrokrakkolás közötti összefüggést véve figyelembe, az összes hidrogénnel finomított termék a hidrokrakkoló reakciózónába kerül. A hidrokrakkolás termékének benzin forráspont-ta'rtomány felett forró részét recirkuláltatjuk a hidrogénező finomító reakciózónába. Mindkét rendszerben külön desztillációs berendezés van a benzin forráspont-tartományában forró szénhidrogének kinyerésére ; utóbbiakat ezt követően a katalitikus reformálás reakciózónájába vezetik. 1 Ezenkívül mindegyik rendszernek különálló hidrogén-cirkuláltató rendszere is van. A 3 026 260 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás háromlépcsős hidrokrakkoló eljárást ismertet. Első lépésben a 371,1 °C— 537,8 °C között forró nyersanyagot frakcionálják a 426,7 °C alatt forró szénhidrogének ki-'‘ nyerésére. A magasabban forró anyaghányadot a krakkoló zónába vezetik, ahol katalitikus krakkolást, hidrokrakkolást vagy termikus krakkolást végezhetnek. Az ebből a zónából kilépő anyagot először frakcionálják, hogy még további 426,7 °C felett forró szénhidrogéneket nyerjenek, és a többi, magasabban forró anyagot visszatáplálják a krakkoló zónába. A Jcinyert, alacsonyabban forró szénhidrogéneket a hidrogénező finomító vagy tisztító zónába vezetik, amelynek termékét a nagynyomású, hideg szeparátorba táplálják a propán és a többi, a szokásos körülmények között gázalakú komponens eltávolítására. A visszamaradó anyagot hidrokrakkoló reakciózónába vezetik, innen pedig a termék másik, nagynyomású hideg szeparátorba jut a propán és a könnyebb — a szokásos körülmények között gázalakú — komponensek eltávolítására. A hid'rokrakkolás termékét ezután 204,4 °C végforrpontú benzinfrakcióra és 343,3 °C végforrpontú középpárlatra frakcionálják. A magasabb forráspontú anyaggot ezt követően recirkuláltatják a hidrokrakkoló reakciózónában. A propán és könnyebb gáznemű anyagok kivételével az összes hidrogénnel finomított termék bekerül a hidrokrakkoló reakciózónába. Ezenkívül, mivel az eljárásban két különálló nagynyomású hideg szeparátort használnak, feltehető, hogy két különálló hidrogén cirkuláltató körre van szükség. A 3 072 560 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás hasonló az előzőleg ismertetett 3 008 895 számú amerikai egyesült államok-beli szabadalmi leíráshoz. Itt azonban a hidrogénező, finomító reakciózóna termékét bevezetik a hidrokrakkoló reakciózónába, majd az itt nyert folyadékterméket betáplálják a katalitikus reformáló reakciózónába, tehát a hidrogénező finomító termékből benzin forrásponttartományú szénhidrogéneket nem nyernek ki. A 3 328 290 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban főként benzin forráspont-tartományban forró szénhidrogének előállítására alkalmas, magas forráspontú nyersanyagból kiinduló eljárást ismertetnek. A friss nyersanyagot a hidrokrakkolás termékeivel együtt hidrogénező finomító reakciózónákba vezetik. Alkalmas elválasztó ejárással elkülönítik a hidrogéndús gázfázist, a kívánt terméket és a benzinné magasabban forró szénhidrogéneket. Ez utóbbiakat a többi kinyert hidrogénnel és hozzátáplált friss hidrogénnel együtt bevezetik a hidrokrakkoló reakciózónába. A 3 472 758 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban a 204,4 °C körüli végforrpontú, benzintartományban forró szénhidrogének lehetőség szerinti maximális kitermelésére közölnek eljárást. A friss nyersanyagot a hidrokrakkoló reakciózóna teljes termékével együtt hidrogénező finomításra táplálják be. Az elegyet szétválasztják komponenseire, miközben hidrogéndús, visszatáplálható gázfázist nyernek, amelyet teljes egészében a hidrokrakkoló zó10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
