180104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fém-ftalocianin katalizátor előállítására

180104 6 nol, propanol, butanol stb., ketonok, így aceton, metiletilketon stb. Némely esetben a kezelést a lúgos reagens vizes oldata és egy alkohol, el­sősorban metanol vagy etanol, vagy az oldható­ságot vagy oldékonyságot elősegítő anyagok, például fenolok, krezolok, vajsav stb. jelenlété­ben végezzük. A kéntelenítési eljárást általában szobahő­­mérsékelten végezzük, de magasabb, kb. 149 °C-ot meg nem haladó hőmérséklet is használ­ható. Az eljárást végezhetjük 68'atm. nyomásig, de ennél nagyobb nyomás, atmoszférikus vagy lényegileg atmoszférikus nyomás is megfelel. A folyadéknak kb. 1—100, vagy ennél nagyobb óránkénti térsebességével ekvivalens reakcióidő elég hatásos ahhoz, hogy a savas kőolajpárlat merkaptántartalmának szükséges redukcióját el­érjük. Az optimális reakcióidő függ a kezelési zóna méretétől, a benne levő katalizátor meny­­nyiségétől és a kezelendő savas kőolajpárlat jellegétől. Mint már említettük, a savas kőolajpárlatok kéntelenítését úgy végezzük, hogy annak mer­­kaptántartalmát diszulfidokká oxidáljuk. Ennek mgfelelően az eljárást oxidálószer, előnyösen le­vegő jelenlétében végezzük, de oxigén vagy más oxigéntartamú szerek is használhatók. A kő­olajpárlat, a lúgos reagns és az oxidálószer ke­verékét a katalizátorágyon felfelé vagy lefelé átvezetjük. Némely esetben a levegőt a kőolaj­párlatra ellenáramban vezetjük. Más esetekben a kőolajpárlatot és a lúgos reagenst külön ve­zetjük be a kezelőzónába. A savas kőolajpárlatot, főképpen a könnyű­benzint számos esetben először egy lúgos rea­gensoldattal kezeljük a me'rkaptánok nagy ré­szének eltávolítása céljából, mielőtt az ismer­­tettt módon tovább kezelnénk. Ehhez bármely megfelelő lúgos reagens, elsősorban nátrium­­hidroxid vagy káliumhidroxid oldata használ­ható. Ez a művelet eltávolítja a merkaptánok nagy részét, és visszamarad egy savas párlat. A merkaptánok átalakítását az ismertetett katali­zátorkészítmény jelenlétében végezzük. A merkaptánok extrahálása után a me'rkap­­tánokat mint merkaptideket tartalmazó lúgos reagensoldatot regenárálásnak vetjük alá. Elő­nyös módon a regenerálást úgy végezzük, hogy az oldatot megfelelő katalizátor jelenlétében oxidáljuk, s így az alkálfémhidroxidot regene­ráljuk, és diszulfidokat képezünk. A találmány szerinti eljárás katalizátorkészítményén kívül to­vábbi előnyt jelent, hogy a felhasznált lúgos ol­dat regenerálását a katalizátor és levegő, oxi­gén, vagy más megfelelő oxidálószer jelenlété­ben végezzük. A találmány szerint előállított katalizátorké­szítmény hatékony és stabil. Ezért a katalizá­torkészítményt alkalmazhatjuk állóágyban, nagy térfogatú savas kőolajpárlat kezelésére. A fenil­­ftalocianin ugyan kissé oldódik a lúgos oldat­ban, de nem marad vissza a szilárd adszorbens hordozón. Abban az esetben azonban, ha fém­­ftalocianin elszivárogna a hordozóról, vagy más módon a lúgos oldatba jutna, könnyen vissza­cirkulálható ebben az odatban a kéntelenítés­­hez történő újrafelhasználásra. Némely esetben azonban célszerű további fémftalocianint beve­zetni, hogy azt az ismertetett módon a szilárd hordozón adszorbeáljuk. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját a példákkal szemléltetjük, anékül, hogy a talál­mánynak az igénypontokban lefektetett oltalmi körét a példákra korlátoznánk. 1. példa: Kobaltftalocianin-monoszulfonátot Norrit szén­re impregnálunk. Ennek a szénnek és a követ­kező példákban használtaknak a látszólagos tér­fogatsűrűsége kb. 0,25 g/ml, és szemcsenagysá­ga 10x30 mesh tartományú. Kb. 150 mg kobaltftalocianin-monoszulfátot 100 ml metanolban 5 percig keverünk. A keve­réket ezután ülepítjük, és a metanolos oldatot 400 ml-es főzőpohárba dekantáljuk. Ezt a mű­veletet háromszor megismételjük, hogy a vissza­maradó összes kobaltftalocianin-monoszulfoná­­tot feloldjuk, vagy diszpergáljuk a metanolban. A metanol-kobaltftalocianin- monoszulfonát disz­perziót, amely 150 mg kobaltftalocianin-mono­­szulfonátot tartalmaz, 300 ml metanolban disz­­pe'rgálva, Erlenmeyer-lomobikban levő 100 ml szénszemesére öntjük. A kobaltftalocianin-mo­­noszulfonát a metanolban láthatóan igen jól diszpergálódik. A keveréket 3 percig keverjük, vagy rázzuk, 1 órán át nyugodt körülmények között állni hagyjuk, majd gőzfürdőn szárazra pároljuk. Az impregnált szenet ezt követően szárítószekrényben 93 C°-on 2 Órán át szárítjuk. 2. példa: Az 1. példa szerinti szénszemcséket kobalt­­ftalocianin- monoszulfonáttal átitatjuk. Ebben az esetben 150 mg kobaltftalocianin- monoszufoná­­tot 1 ml 28%-os vizes ammóniumhidroxid-olda­­tot tartalmazó 25 ml vízben diszpergálunk, majd a diszperziót ionmentesített vízzel kb. 125 ml-re hígítjuk. A diszperziót kb. 5 percig ke­verjük, és Erlenmeyer-lombikban levő 100 ml friss szénhez adjuk. Vizuális megfigyelés szerint a kobaltftalocianin-monoszulfonát a vízben igen jól diszpergálódik. A vizes ammóniumhidroxid­­kobaltfitalocianin diszperziót a iszénnel kb. 3 per­cig keverjük, vagy rázzuk. A keveréket 1 órán át állni hagyjuk, és a vizes diszperziót a szén­nel együtt gőzfürdőn szárazra pároljuk. 3. példa: Az előző példákban ismertetett szénszemcsé­ket átitatjuk kobaltftalocianin-monoszulfonáttal, az impregnálást ennek vizes diszperziójából vé­gezve. A vizes diszperziót úgy készítjük, hogy 150 mg kobaltftalocianin-monoszulfonátot kb. 5 ml ionmentesített vízzel keverve diszpergál­juk, majd a vizes diszperziót ionmentesített víz­zel kb. 125 ml-re hígítjuk. A diszperziót kb. 5 percig keverjük, majd 500 ml-es Erlenmeyer­­lombikban 150 ml szénszemcsére öntjük. Vizuá­lisan igen kevés kobaltftalocianin-diszperzió lát­ható. A vizes kobaltftalocianin-monoszulfonát diszperziót a szénnel kb. 3 percig keverjük, vagy rázzuk. A keveréket ezután 1 órán át áll­ni hagyjuk, majd gőzfürdőn szárazra pároljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents