180104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fém-ftalocianin katalizátor előállítására
180104 6 nol, propanol, butanol stb., ketonok, így aceton, metiletilketon stb. Némely esetben a kezelést a lúgos reagens vizes oldata és egy alkohol, elsősorban metanol vagy etanol, vagy az oldhatóságot vagy oldékonyságot elősegítő anyagok, például fenolok, krezolok, vajsav stb. jelenlétében végezzük. A kéntelenítési eljárást általában szobahőmérsékelten végezzük, de magasabb, kb. 149 °C-ot meg nem haladó hőmérséklet is használható. Az eljárást végezhetjük 68'atm. nyomásig, de ennél nagyobb nyomás, atmoszférikus vagy lényegileg atmoszférikus nyomás is megfelel. A folyadéknak kb. 1—100, vagy ennél nagyobb óránkénti térsebességével ekvivalens reakcióidő elég hatásos ahhoz, hogy a savas kőolajpárlat merkaptántartalmának szükséges redukcióját elérjük. Az optimális reakcióidő függ a kezelési zóna méretétől, a benne levő katalizátor menynyiségétől és a kezelendő savas kőolajpárlat jellegétől. Mint már említettük, a savas kőolajpárlatok kéntelenítését úgy végezzük, hogy annak merkaptántartalmát diszulfidokká oxidáljuk. Ennek mgfelelően az eljárást oxidálószer, előnyösen levegő jelenlétében végezzük, de oxigén vagy más oxigéntartamú szerek is használhatók. A kőolajpárlat, a lúgos reagns és az oxidálószer keverékét a katalizátorágyon felfelé vagy lefelé átvezetjük. Némely esetben a levegőt a kőolajpárlatra ellenáramban vezetjük. Más esetekben a kőolajpárlatot és a lúgos reagenst külön vezetjük be a kezelőzónába. A savas kőolajpárlatot, főképpen a könnyűbenzint számos esetben először egy lúgos reagensoldattal kezeljük a me'rkaptánok nagy részének eltávolítása céljából, mielőtt az ismertettt módon tovább kezelnénk. Ehhez bármely megfelelő lúgos reagens, elsősorban nátriumhidroxid vagy káliumhidroxid oldata használható. Ez a művelet eltávolítja a merkaptánok nagy részét, és visszamarad egy savas párlat. A merkaptánok átalakítását az ismertetett katalizátorkészítmény jelenlétében végezzük. A merkaptánok extrahálása után a me'rkaptánokat mint merkaptideket tartalmazó lúgos reagensoldatot regenárálásnak vetjük alá. Előnyös módon a regenerálást úgy végezzük, hogy az oldatot megfelelő katalizátor jelenlétében oxidáljuk, s így az alkálfémhidroxidot regeneráljuk, és diszulfidokat képezünk. A találmány szerinti eljárás katalizátorkészítményén kívül további előnyt jelent, hogy a felhasznált lúgos oldat regenerálását a katalizátor és levegő, oxigén, vagy más megfelelő oxidálószer jelenlétében végezzük. A találmány szerint előállított katalizátorkészítmény hatékony és stabil. Ezért a katalizátorkészítményt alkalmazhatjuk állóágyban, nagy térfogatú savas kőolajpárlat kezelésére. A fenilftalocianin ugyan kissé oldódik a lúgos oldatban, de nem marad vissza a szilárd adszorbens hordozón. Abban az esetben azonban, ha fémftalocianin elszivárogna a hordozóról, vagy más módon a lúgos oldatba jutna, könnyen visszacirkulálható ebben az odatban a kéntelenítéshez történő újrafelhasználásra. Némely esetben azonban célszerű további fémftalocianint bevezetni, hogy azt az ismertetett módon a szilárd hordozón adszorbeáljuk. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját a példákkal szemléltetjük, anékül, hogy a találmánynak az igénypontokban lefektetett oltalmi körét a példákra korlátoznánk. 1. példa: Kobaltftalocianin-monoszulfonátot Norrit szénre impregnálunk. Ennek a szénnek és a következő példákban használtaknak a látszólagos térfogatsűrűsége kb. 0,25 g/ml, és szemcsenagysága 10x30 mesh tartományú. Kb. 150 mg kobaltftalocianin-monoszulfátot 100 ml metanolban 5 percig keverünk. A keveréket ezután ülepítjük, és a metanolos oldatot 400 ml-es főzőpohárba dekantáljuk. Ezt a műveletet háromszor megismételjük, hogy a visszamaradó összes kobaltftalocianin-monoszulfonátot feloldjuk, vagy diszpergáljuk a metanolban. A metanol-kobaltftalocianin- monoszulfonát diszperziót, amely 150 mg kobaltftalocianin-monoszulfonátot tartalmaz, 300 ml metanolban diszpe'rgálva, Erlenmeyer-lomobikban levő 100 ml szénszemesére öntjük. A kobaltftalocianin-monoszulfonát a metanolban láthatóan igen jól diszpergálódik. A keveréket 3 percig keverjük, vagy rázzuk, 1 órán át nyugodt körülmények között állni hagyjuk, majd gőzfürdőn szárazra pároljuk. Az impregnált szenet ezt követően szárítószekrényben 93 C°-on 2 Órán át szárítjuk. 2. példa: Az 1. példa szerinti szénszemcséket kobaltftalocianin- monoszulfonáttal átitatjuk. Ebben az esetben 150 mg kobaltftalocianin- monoszufonátot 1 ml 28%-os vizes ammóniumhidroxid-oldatot tartalmazó 25 ml vízben diszpergálunk, majd a diszperziót ionmentesített vízzel kb. 125 ml-re hígítjuk. A diszperziót kb. 5 percig keverjük, és Erlenmeyer-lombikban levő 100 ml friss szénhez adjuk. Vizuális megfigyelés szerint a kobaltftalocianin-monoszulfonát a vízben igen jól diszpergálódik. A vizes ammóniumhidroxidkobaltfitalocianin diszperziót a iszénnel kb. 3 percig keverjük, vagy rázzuk. A keveréket 1 órán át állni hagyjuk, és a vizes diszperziót a szénnel együtt gőzfürdőn szárazra pároljuk. 3. példa: Az előző példákban ismertetett szénszemcséket átitatjuk kobaltftalocianin-monoszulfonáttal, az impregnálást ennek vizes diszperziójából végezve. A vizes diszperziót úgy készítjük, hogy 150 mg kobaltftalocianin-monoszulfonátot kb. 5 ml ionmentesített vízzel keverve diszpergáljuk, majd a vizes diszperziót ionmentesített vízzel kb. 125 ml-re hígítjuk. A diszperziót kb. 5 percig keverjük, majd 500 ml-es Erlenmeyerlombikban 150 ml szénszemcsére öntjük. Vizuálisan igen kevés kobaltftalocianin-diszperzió látható. A vizes kobaltftalocianin-monoszulfonát diszperziót a szénnel kb. 3 percig keverjük, vagy rázzuk. A keveréket ezután 1 órán át állni hagyjuk, majd gőzfürdőn szárazra pároljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3