180090. lajstromszámú szabadalom • Berendezés huzal húzására és eljárás ennek előállítására
3 180090 4 Az ismertetett, kereskedelemben árusított gyémánt betét körülbelül 60 mikronos gyémánt szemcsékből színtereit test, amelynek kötő fázisa túlnyomóan kobaltot tartalmaz, mintegy 10 térfogatszázalékban. Mint irodalmi publikációk ismertetik, a WC—Co ötvözet eutektikus összetétele tartóként, folyadékfázisban a kerülettől lép be a gyémántszemcsék közé a szinterelés folyamán és így kötő fázist képez. Ha a szerszám belső felületén valamely zavar észlelhető, azt találjuk, hogy a húzott anyag a kötő fázison lerakódik és a gyémántszemcsék részben kiesnek a kötő fázisból, illetve ezzel együtt leválnak. A találmány feladata olyan berendezés létrehozása, amely huzalhúzáshoz használható, és amelynél egy olyan „cermet” anyagot használunk, amely magas hőmérsékleteken a törésig nagy plasztikus alakváltozásra képes, e magas hőmérsékleten nagyon kemény és ellenálló, és amelyen a huzalhúzás folyamán aránylag kis súrlódóerő lép föl és ezáltal a húzott huzalon vagy rúdon alig keletkezik karcolás. A találmány feladata továbbá a berendezés létrehozására olyan eljárás kidolgozása, amelynél kiinduló anyagként a gyémánt betét előállítására egy aránylag olcsó /Mo, WC/ anyag használható és a gyémánt betét úgy állítható elő, hogy a szinterelést az eddiginél alacsonyabb hőmérsékleten és alacsonyabb nyomáson végezzük. A találmány a kitűzött feladatot olyan berendezés létrehozása révén oldja meg, amelynek összetett gyémánt betétje van, és amelynek jellemzője, hogy egy legalább 70 térfogatszázalék gyémánt tartalmú szintereit gyémánt test kerülete egy olyan cermet anyaggal van körülvéve, amelyben legalább a W atomtérfogatával egyenlő mennyiségű molibdént tartalmazó, /Mo, WC/ képlettel meghatározható karbidkristályok vannak, amelyek egy olyan vascsoportba tartozó fémmel vannak kötve, amely a vas, nikkel, kobalt és ezek ötvözetei csoportjából van választva. A találmány szerinti berendezés további jellemzője, hogy az összetett gyémánt betétjének egy a vascsoportba tartozó férne van, amelynek cermet anyagra vonatkoztatott aránya 5—30 térfogatszázalék. A berendezés további jellemzője, hogy a cermet anyagnak 0,1—10 térfogatszázalék M2C típusú karbidkristályai vannak. További jellemző, hogy a vascsoportba tartozó fém kobalt, nikkel és ezek ötvözetei közül van választva, és hogy 0,1—20 súlyszázalék mennyiségű vasat tartalmaz. Jellemző az is, hogy a karbidkristályok a /Mo, W/C* képlettel határozhatók meg, ahol 0,5<xgl. A találmány szerinti berendezés további jellemzője, hogy az x értéke 0,8 és 0,98 között van. További jellemző, hogy a kötőfázisban a bérillium, magnézium, kalcium, szilícium, foszfor, mangán és rénium közül választott legalább egy járulékos elem is van, 0,1—3 súlyszázalék arányban. A berendezés jellemzője az is, hogy a cermetben a titán, cirkon, hafnium, tantál és niobium közül választott egy vagy több elem van. Jellemző az is, hogy a vascsoportba tartozó fémben 0,1—50 súlyszázalék nikkel van. Az is jellemző, hogy a cermet anyag kerületének egy része vagy az egész kerület egy lineáris vágott felület. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogy egy előszinterelt, gyűrű alakú, legalább a W atomtérfogatával egyenlő mennyiségű molibdént tartalmazó és egy a vas, nikkel, kobalt és ezek ötvözetei csoportjából választott fémmel kötött, /Mo, W/C alakú karbidkristályokat tartalmazó cermet anyagot gyémántporral töltünk, a gyémántport a gyémánt stabil állapotának megfelelő hőmérsékleten és nyomáson szintereljük és a legalább 70 térfogatszázalék gyémánt tartalmú színtereit gyémánt testet a cermet anyaghoz kötjük. Az eljárás további jellemzője, hogy előszinterelt, gyűrű alakú, legalább egy lyukkal kiképzett cermet anyag lyukjába gyémántport töltünk, a gyémántport olyan hőmérsékleten és nyomáson szintereljük, amelyen a gyémánt stabil, és a cermet anyag eutektikus összetételű folyadékfázisát a gyémánt kristályszemcsék közé folyatjuk, miközben a színtereit gyémánt test kötőfázisában karbidkristályokat csapatunk ki. Az eljárás jellemzője az is, hogy a cermet anyagban 0,1—10 térfogatszázalék M2C típusú karbidkristályokat hozunk létre. További jellemző, hogy a gyémántpor szinterelését úgy végezzük, hogy ezt először nyomásnak és azután hevítésnek vetjük alá. Az eljárás jellemzője az is, hogy a gyémántpor szinterelését olyan hőmérsékleten és nyomáson végezzük, amelynél a'gyémánt stabil, és hogy szinterelesi hőmérsékletként 1200 °C és 1450 °C közötti hőmérsékletet és szinterelési nyomásként 45 kbar és 150 kbar közötti nyomást választunk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a /Mo, C/C alapú cermet anyagot szinterelés folyamán a szinterelési hőmérsékletről gyorsan hűtjük le a folyadékfázis eltűnésének hőmérsékletére. Jellemző az is, hogy a /Mo, W/C bázisú cermet anyagot előnyösen 1200 °C és 1450 °C közötti hőmérsékleten szintereljük. További jellemző, hogy a gyémántporban /Mo W/C típusú karbidok képzésére képes anyagot vagy molibdént tartalmazó karbidokat használunk. Az eljárás jellemzője az is, hogy a karbidot ké- - pező anyagként molibdénport, molibdénkarbid port vagy volframkarbid port használunk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a karbidképző anyagot 1—30 térfogatszázalék arányban adagoljuk a gyémántporhoz. További jellemző, hogy a gyémántporba egy kobaltból, nikkelből, vasból és ezek ötvözeteiből választott, vascsoporthoz tartozó fémet is juttatunk. Jellemző az is, hogy a cermet anyag és a gyémántpor körül vékony elkülönítő anyagrészt alakítunk ki. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy az elkülönítő anyagrészt magas olvadáspontú anyagból képezzük. Az eljárás további jellemzője, hogy magas olvadáspontú anyagként titánt, cirkont, hafniumot, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
