180088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-tritil-imidazol- származékok előállítására
3 180 088 4 ganosítási módja értelmében 1- [2-klór-fenil)-difenil-metilj-imidazolt állítunk elő úgy, hogy az o-klór-benzotriklorid és benzol alumíniumklorid jelenlétében végrehajtott reakciója során képződő reakcióelegyet vízzel kezeljük, majd a kapott o-klór-fenil-difenil-metanolt tri- (1-imi,dazolil)^foszfinnal reagáltatjuk. A. (fi) *és (III) képletű vegyületek reakcióját 'általában körülbelül —5 °C és + 130 °C közötti hőmérsékleten előnyösen körülbelül 0—100 °C-on, megfelelő oldószer jelenlétében hajtjuk végre. 1 mól (II) általános képletű tritilkarbinol-származékra vonatkoztatva általában 1/3 mólnál nagyobb mennyiségű (III) képletű tri-(l-imidazolil)foszfint használunk fel. Jó eredményeket érhetünk el akkor, ha 1 mól (II) általános képletű tritilkarbinol-származékra vonatkoztatva 2/3—3 mól (III) képletű tri-(l-imidazolil)-foszfint juttatunk a reakcióelegybe. Az eljárásban oldószerként például aromás szénhidrogéneket, így benzolt vagy toluolt, halogénezett alifás szénhidrogéneket, így kloroformot vagy diklórmetánt, továbbá tetrahidrofuránt, metil-izobutil-ketont, dimetilformamidot, pridint, acetonitrilt, vagy a felsorolt oldószerek elegyeit alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagokként felhasznált (II) általános képletű tritilkarbinol-származékok és a (III) képletű tri(l-imidazolil)-foszfin ismert vegyületek, és ismert módszerekkel állíthatók elő (J. Org. Chem. 7,392 (1942), J. Am. Chem. Soc. 33,531 (1911), Angew. Chem. 73, 143 (1961). A (III) képletű tri-(l-imidazolil)-foszfint úgy is előállíthatjuk, hogy a (IV) általános képletű imidazol-oldószeres közegben, savmegkötő szer jelenlétében foszfortrikloriddal reagáltatjuk. A (III) képletű tri-(l-imidazolil)-foszfin-nedvességre érzékeny anyag; ezért a vegyületet előnyösen elkülönítés nélkül, képződési oldatban reagáltatjuk a (II) általános képletű tritilkarbinol-származékokkal. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa o-Klór-fenil-difenil-metanol előállítása 88 g alumíniumklorid 380 ml benzollal készített szuszpenziójába 2 óra alatt, 60 °C-on 138 g (0,6 mól) o-klór-benzotriklorid 145 ml benzollal készített oldatát csepegtetjük. A beadagolás után a reakcióelegyet 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Ezután a reakcióelegyet 600 ml vízbe öntjük, és a lombikot 240 ml benzollal, majd 120 ml vízzel utánmossuk. A kapott keveréket 4 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A szerves fázist elválasztjuk, 400 ml vízzel mossuk, 6 g csontszénnel derítjük, majd szűrjük. A benzolos szűrlet bepárlásakor kristályos maradékként 172,6 g (97,7%) o-klór-fenil-difenil-metanolt különítünk el; op.: 88,5—91,5 °C. A kapott nyers o-klór-fenil-difanil-metanol 80 g-os mintáját izopropanolból átkristályosítjuk. 71 g tiszta terméket kapunk; op.: 92—94 °C. Elemzés a Cis H15OCI képlet alapján: számított: C: 77,41%, H: 5,13%, Cl: 12,03%; talált: C: 77,58%, H: 5,01%, Cl: 12,30%. 2. példa l-( o-Klór- fenil-difenil-metil )-imidazol előállítása 0,99 g (4,3 mmól) tri-(l-imidazolil)-foszfin 30 ml kloroformmal készített oldatába 0—10 “C-on 2,50 g (8,5 mmól) tiszta o-klór-fenil-difenil-metanol oldatát csepegtetjük. Ezután az elegyhez vizet adunk, majd a reakcióelegyet kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot 5%-os vizes nátriumhidroxid-oldattal, majd vízzel mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, végül bepároljuk. A maradékot acetoniírilből átkristályosítjuk. 2,2 g (75° 0) 1 -(o-klór-fenil-difenil-metil)imidazolt kapunk; op.: 142—143 °C. Elemzés a C22H17N2CI képlet alapján: számított: C: 76,64%, N: 8,12%, H: 4,97%; talált: C: 76,53%, N: 8,41%, H: 4,65%. 3. példa l-( o-Klór-fenil-difenil-vietü)-imidazol előállítása 122,4 g (1,8 mól) imidazol és 181,8 g (1,8 mól) trietilamin 1200 ml kloroformmal készített oldatába keverés közben, 0—10 °C-on 88,2 g (0,6 mól) foszfortrikloridot csepegtetünk. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd a kapott oldathoz 172 g nyers o-klór-fenil-difenil-mstanolt adunk, és a reakcióelegyet 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, vízzel keverjük össze, majd kloroformmal extraháljuk. Az extraktumot vízzel, 10%-os vizes káliumkarbonát-oldattal, végül ismét vízzel mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk, 18 g csontszénnel derítjük, szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A kapott 240 g olajos maradékot 180 ml acetonitrilből kristályosítjuk. 159 g (77,1%) l-(0-klór-fenil-difenil-metil)-imidazolt kapunk ; op. : 142—143 °C. Ezt a nyers terméket 330 ml acetonitrilből átkristályosítjuk., 144,2 g (69%) tiszta l-(o-klór-fenil-difenil-meti)l-imidazolt kapunk; op.: 143—144 “C. 4. példa l-(o-Klór-fenü-difenil-metü)-imidazol előállítása 2.24 g (33 mól) imidazol és 3,03 g (33 mmól) trietilamin 40 ml klorformmal készített oldatába 5—15 °C-on 1,51 g (11 mmól) foszfortrikloridot csepegtetünk, és az elegyet 1 órán át keverjük. A kapott oldathoz 2,95 (0,01 mól) tisztított o-klór-fenil-difenil-metanolt adunk, és az elegyet 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet a 3. példában ismerteit módon dolgozzuk fel. 3,10 g (90%) l-(o-klór-fenil-difenil-metil)-imidazolt kapunk; op.: 140—142 °C. 5. példa l-(o-Klór-fenil-difenil-metil)-imidazol előállítása 2.24 g (33 mmól) imidazol és 3,03 (33 mmól) trietilamin 40 ml toluollal készített oldatába 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 60 65 2
