180086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-5 szénatomos alfa-olefinek dimerizálására

5 180080 6 a) valamilyen szerves vagy szervetlen savval képzett nikkelsót és/vagy valamilyen nikkelkomp­lexet, előnyösen bisz-(acetil-acetonáto)-nikkelt, bisz-(etil-aceto-acetonáto)-nikkelt, bisz-(dimetil­­glioximáto)-nikkelt vagy --allil-nikkel-kloridot, b) valamilyen trialkil-alumínium-vegyületet (elő­nyösen tri-/l-6 szénatomos alkil/-alumínium-vegy7ü­­letetj és c) legalább egy foszfortartalmú vegyületet, amely(ek)nek (I), (II) és/vagy (III) általános képle­tében R1, R2 és R3 jelentése egymástól függetlenül legföljebb 18 szénatomos alkil- vagy alkenilcsoport, 3—7 szénatomos cikloalkilcsoport, adott esetben egy, két vagy három 1—3 szénatomos alkil- vagy al­­koxiesoporttal szubsztituált fenilcsoport vagy az al­­killáncban 1—3 szénatomszámot tartalmazó, adott esetben a fentiek szerint szubsztituált fenil-alkil­­esoport, és n értéke 1, 2 vagy 3, tartalmazó katalizá­­torrendsze'r jelenlétében. A találmány7 értelmében olyan katalizátorrendszert használunk fel, amely a felsorolt komponenseken kívül d) olyan halogén-fenolt is tartalmaz, amelynek (IV) általános képletében X1; X2, X3, X4 és X, je­lentése egymástól függetlenül halogénatom, hidro­génatom vagy hidroxilcsoport ; azzal a kikötéssel, hogy7 a szubsztituensek legalább egyike halogénato­mot jelent; hogy a katalizátorrendszer (b) és (a) komponensé­nek mólarányát 2 és 500 közötti, (c) és (a) kompo­nensének mólarányát 0,1 és 50 közötti, (d) és (b) komponensének mólarányát pedig 0,2 és 20 közötti hőmérsékleten állítjuk be, és a reakciót —50 °C és + 150 °C közötti hőmérsékleten, atmoszferikus és 30 kg/cm2 közötti nyomáson játszatjuk le. Miként a példák adatai igazolják, a találmány szerinti eljárásban felhasznált új típusú katalizátor­­rendszer előnye, hogy igen nagy katalitikus aktivi­tással rendelkezik (1 g nikkelre vonatkoztatva órán­ként 103—104 g vagy annál nagyobb mennyiségű propilén-dimer képződését teszi lehetővé), és meg­könnyíti az izomerelosztás szabályozását. A talál­mány szerinti eljárás — az ismert módszerekkel összehasonlítva — a következő főbb előnyöket biz­tosítja : (1) A katalizátorrendszer könnyen hozzáférhető nikkelvegyületet tartalmaz; a nikkelvegyület elő­állítása nem igényel bonyolult szintézist, és a nik­kelvegyület —• stabilitása következtében — köny7- nyen tárolható. (2) Tekintettel arra, hogy a felhasznált szerves alumíniumvegyiilet nem tartalmaz halogénatomot, az eljárás során néni képződik hidrogén-halogenid, ezért korrózióveszély sem lép fel. (3) Az új típusú katalizátorrendszerekben aktivá­­torként felhasznált halogén-fenolok stabil vegyiile­­tek. Az aromás maghoz kapcsolódó halogénatomok inaktívak, így nem lépnek reakcióba a katalizátor­­rendszer további komponenseivel, például a szerves alumíniumvegyiiletekkel. (Miként a példák adatai igazolják, a reakcióban oldószerként nagy mennyi­ségű klór-benzolt is felhasználhatunk anélkül, hogy az oldószer a reakció menetére bármiféle hátrányos hatást fejtene ki.) Minthogy az aromás maghoz kap­csolódó halogénatom nem hasad le X-anion formá­jában, az eljárás során korróziós problémák nem lépnek fel. Figyelembe véve, hogy7 a reakció során nem kípződik hidrogén-halogenid, a végtermékbe ez a szennyezőanyag nem jelenik meg. További előnyt jelent, hogy a katalizátorrendszer katalitikus aktivitása és az izomereloszlás egyszerű módszerek­kel, például a halogénezett fenolok mennyiségének megváltoztatásával vagy a halogénatom típusának módosításával könnyen szabályozható. A találmány szerinti felhasznált, nikkelvegyüle­tet, trialkil-alumíniumot és legalább egy halogén­fenolt tartalmazó katalizátorrendszerek az a-olefi­­nek dimerizálásában igen nagy7 katalitikus aktivi­tást fejtenek ki. A katalizátorrendszerben jelenlévő (I), (II. és/vagy (III) általános képletű három vegy­értékű foszforvegyületek további kedvező hatása, hogy lehetővé teszik az izomereloszlás egyszerű sza­bályozását. A találmány szerinti eljárás során felhanált katalizátorrendszer számos tekintetben (köztük az aktív komponensek koordinációs állapotában és a nikkelaton elektronállapotában) jelentős mértékben eltér az ismert, szerves alumínium-halogenideket tartalmazó, nikkelalapú katalizátorrendszerektől. Miként a példák adatai egyértelműen igazolják, az új típusú és az ismert (szerves alumínium-halogeni­deket tartalmazó) katalizátorrendszerek még abban az esetben is eltérő izomereloszlást biztosítanak, ha azonos foszfortartalmú vegyületet tartalmaznak. A találmány szerinti eljárással, a fenti típusú katalizátorrendszerek alkalmazásával a 2—5 szén­atomos a-olefinek terminális olefinkötést tartalma­zó dimorekké alakíthatók. Propilén dimerizálásakor például termékként 2,3-dimetil-butén-l-et kapunk, ami számos vegyú anyag szintézisének értékes köz­benső 13rméke. A terminális olefinkötést tartalmazó dimereket ismert módon alakíthatjuk át belső ole­­finkötéü tartalmazó izomerjeikké; így például a 2.3- diir etil-butén-1 izom éri zálásával 2,3-dimetil­­butén-2-t állíthatunk elő, ami számos mezőgazda­sági vegyszer előállításában kiindulási anyagként alkalmi .zható. A találmány szerinti eljárás lehetősé­get nyi jt a belső olefinkötést tartalmazó izomerek közvetlen előállítására is; ebben az esetben a későb­biekben ismertetésre kerülő, speciális körülmények között előállított katalizátorrendszereket kell fel­használnunk. Ez utóbbi esetben a 2—5 szénatomos a-olefineket közvetlenül és nagy szelektivitással alakíthatjuk át belső olefinkötést tartalmazó dime­­rekké. A későbbiekben ismertetésre kerülő körülmé­nyek között például a propilén dimerizálásával nem 2.3- dimetil-butén-l-et, hanem a megfelelő izomer 2.3- dimetil-butén-2-t állíthatjuk elő kiváló szelek­tivitással. A következőkben a találmány szerinti eljárást részlet e sebben i smertet j ük. A találmány szerinti eljárás során a katalizátort (a nikkelkomponensre vonatkoztatva) rendszerint körülbelül 10~5—10_l mól/liter reakcióelegy-kon­­centrációban használjuk fel, kívánt esetben azon­ban (az elérendő reakciósebességtől függően) a meg­adott határértékektől el is térhetünk. A katalitikus aktivitást és az izomereloszlást az egyes katalizátor­komponensek mólarányának változtatásával is szabályozhatjuk. Noha a katalitikus aktivitást és az izomereloszlást a teljes katalizátor összetétel és a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents