180086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-5 szénatomos alfa-olefinek dimerizálására
/ /-< r" ' MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 1 180036 LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: CO 7 l 2. 03 JHk Bejelentés napja: 1978. VI. 23. (SU—978) WiL—hw ? CO 8 Oü/UÖ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Japán elsőbbségei: 1977. VI. 29. ("8 183/1977) 1977. VIII. 29. (103 918/1977) Közzététel napja: 1982. V. 28. Megjelent: 1983. VIII. 31. % Szabadalmi Tír. ' Eeltalálók : Szab idalmas : Sato Hiroshi vegyész, Toyonaka, Noguchi Takano- Sumitomo Chemical Company Limited, Osaka, bu vegyész, Takatsuki, Yasui Seimei vegyész, Ta- Japán karazuka, Japán Eljárás 2—5 széliatomos ot-olefinek dimerizálására * 1 A találmány tárgya eljárás 2—5 szénatomos aolefinek dimerizálására. A találmány tárgya közelebbről eljárás 2—5 szénatomos a-olefinek, például etilén és propilén dimerizálására Ziegler-típusú nikkelkatalizátorok felhasználásával. 5 Ismeretes, hogy a kőolaj-feldolgozás során nagy mennyiségben és kis költséggel elkülönített 2—5 szénatomos a-olefinekből számos értékes műanyagipari termék — például polietilén és polipropilén — jq állítható elő. Ismert az is, hogy7 a 2—5 szénatomos «-olefinek dimerizálásával különféle értékes vegyi anyagok alakíthatók ki. A propilén dimerizálásával kapott egyik izomer — a 2-metil-pentén — például szilícium-oxid/alumínium-oxid katalizátor felhasználásával, krakkolási reakcióval izoprénné alakítható, míg a 4-metil-pentén-l-ből sztereoszelektív polimerizációval kiváló átlátszósággal, elektromos jellemzőkkel és feldolgozhatósági tulajdonságokkal rendelkező poli-(metil-pentén) állítható elő. ,A,2\3' 20 dimetd-butenbol vízelvonással 2,3 dimetil-butadién alakítható ki, amely a szintetikus gumigyártás értékes kiindulási anyaga; a 2,3-dimetil-butén-2 pedig számos mezőgazdasági vegyszer és gyógyszer előállításában alkalmazható kiindulási anyagként, gg Az etilén és propilén Teagáltatásával előállított 3- metil-butén-1 szintén a mezőgazdasági vegyszer- és gyógyszeriparban alkalmazható kiindulási anyagként. A 2—5 szénatomos a-olefinek — például a pro- 30 180086 2 pilén — dimerizálására szolgáló ismert eljárások lényegében a következő négy7 fő csoportba sorolhatók : (1; Dimerizálás Uatíonos katalizátorok alkalmazásával (lásd például Terres E. : Brönsted Chemie 34, 355 (1953). Ha ezt az eljárást propilén polimerizálására használják fel, és katalizátorként foszforsavat alkalmaznak, a dimer csak igen kis (például legföljebb 20%ig terjedő) hozammal állítható elő, és ugyanakkor a tri merek, illetve a nagyobb tagszámú polimerek 50%-os vagy azt meghaladó hozammal képződnek. További hátrányt jelent, hogy ez az eljárás dimer termékként elsősorban 4-metil-pentén-2-t szolgáltat, és a további hasznos izomerek nem alakíthatók ki megfelelően szabályozható módon és mértékben. (2 Dimerizálás anionos katalizátorok alkalmazásává1 (lásd például a 2 986 588. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást.) Ez az eljárás kiváló eredménnyel alkalmazható 4-tnc til-pentén-l szelektív előállítására, hátránya azonban az, hogy7 ha a dimerek összhozama meghaladja a 30%-ot, a szelektivitás csökken. Ezzel az eljárással sem állíthatók elő egyéb izomerek megfelelően szabályozható módon. (3; Dimerizálás alumínium-alkil-vegyületek jelenlétében (lásd például Ziegler K. és Gellert H. G. : Angewandte Chemie 64, 323 (1952). Ez az eljárás kiváló eredménnyel alkalmazható 2-mc til-pentén-l szelektív előállítására. Az eljárás hátránya azonban az, hogy a reakeiqjTgen lassú 1
