180083. lajstromszámú szabadalom • Készülék beteg helyi kezeléséhez, főként akupunktúrás és aurikuloterápiás kezeléshez

5 180 083 6 perziót akarunk-e végezni. (Ezek az akupunktú­rában és az aurikuloterápiában ismert fogalmak, így itt nem foglalkozunk velük részletesebben). A stimulációhoz húsz impulzusból, a diszperzió­hoz pedig négy impulzusból álló impulzussoroza­tot állítunk elő a 34 impulzusgenerátorral. Az első lépésben a 42 kapcsolót 12 V-os ún. érzékelőállásba kapcsoljuk, ekkor a 10, illetve a 68—70 lézerdiódákra kisfeszültség jut, aminek hatására nagyon csekély intenzitású fényimpul­zus keletkezik. Ezzel a csekély intenzitású lézer­impulzussal érzékeljük a tűszúrás helyét. A második lépésben a 42 kapcsolót 100 V-os ún. kezelőállásba kapcsoljuk. A tapasztalat szerint a kezelést a különböző élő szöveteknél más és más frekvenciákon cél­szerű végezni, ezért a találmány szerinti készü­léket nyolc különböző frekvenciára lehet beállí­tani: 1 Hz; 2,5 Hz; 5 Hz; 10 Hz; 20 Hz; 40 Hz; 80 Hz és 60 Hz-re. A kívánt frekvenciát úgy vá­lasztjuk ki, hogy a 15 nyomógombot működtet­ve a 22 vezetéken keresztül a 35 monostabil mul­tivibrátort működtetjük, amely a 15 nyomógomb minden egyes megnyomására egy impulzust ad ki. A 35 monostabil multivibrátor kimenete a nyolcfokozatú gyűrűs 36 számláló bemenetével van összekötve, így az minden gombnyomásra egyet számlál. A gyűrűs 36 számláló nyolc kime­netére kapcsolt 37 meghajtótranzisztorok és az azokhoz kapcsolt 370 ellenállások alkalmazásá­val szabályozzuk a feszültségvezéreit 32 oszcil­látor frekvenciáját, azaz a fenti frekvenciaérté­kek közül valamelyiket kiválasztjuk. A kiválasz­tott frekvenciát egyidejűleg az 51 jelzőlámpák közül a megfelelő lámpa meggyújtásával is ki­jelezzük. A gyakorlatban azonban bizonyos rendellenes­ségek esetén a fenti frekvenciákat bizonyos mér­tékben módosítani kell, amit a 17 nyomógomb­bal hajtunk végre a következő módon. Az 1 ke­zelőfejen a 17 nyomógombot megnyomva mű­ködtetjük a 38 monostabil multi vibrátort, amely­nek kimenőjele a háromfokozatú gyűrűs 39 szám­lálót vezérli. A gyűrűs 39 számláló kimeneteire kapcsolódó analóg 40 kapcsolóáramkör a három 401—403 hangolókondenzátor és a hozájuk ren­delt 52 jelzőlámpák közül egyet kiválasztunk, így a 32 oszcillátor működési frekvenciáját a névleges értékre, illetve attól 20%-kal kisebb vagy 20%-kal nagyobb értékre állítjuk be. Végül a harmadik lépésben a 13 nyomógombot működtetjük, amelynek hatására létrejön a ke­zeléshez szükséges lézerimpulzus. A 13 nyomó­gomb megnyomásával a normál állapotban letil­tott 33 monostabil multivibrátor bemenetére en­gedélyező jelet adunk, amely ennek hatására a 34 impulzusgenerátort működteti. A 34 impulzus­generátor a 43 kapcsoló állásától függően a 33 monostabil multivibrátor minden egyes impul­zusára négy vagy húsz impulzusból álló impul­zussorozatot bocsát ki. A 13 nyomógomb felen­gedett állapotában a 310 és 311 tranzisztorokból álló 31 generátor áramkör a 16 kondenzátort lé­nyegében állandó áramkörrel tölti, és a 16 kon­denzátor feszültsége a 14 diódaszerelvényen ke­resztül a 12 tirisztoros anódjára jut. Ha a 12 ti­risztor vezérlőbemenetét a 34 impulzusgenerá­tor impulzussorozatával vezéreljük, ekkor a 10, illetve a 68—70 lézerdiódák bekapcsolnak, és a 16 kondenzátort hirtelen kisütik, ezzel egyide­jűleg fénylő lézerimpulzust keltenek, ami az 1 kezelőfej 5 kezelőnyílásán keresztül jut ki. A 12 tirisztor vezető állapotban lezárja a310és 311 tranzisztorokat, tehát azok ekkor nem töltik a 16 kondenzátort. A 2. ábrán mutatjuk be a találmány szerinti készülék idődiagramját, ahol az A-diagram a 32 oszcillátor T-periódusidejű négyszög alakú kimenőjelét, a B-diagram a 33 monostabil mul­tivibrátor kimenőjelét ábrázolja, a C diagramon a 34 impulzusgenerátor kimenőjelének, a D dia­gram a C diagram egy kinagyított részletének, és az E diagram a 10, illetve a 68—70 lézerdiódák által kibocsátott lézerimpulzus alakjának felel meg. A 32 oszcillátor kimenőjelének frekvenciája a 15 nyomógombbal kiválasztott értékű lesz, ennek inverze a T periódusidő. A 33 monostabil multi­vibrátor kimenőjelének szintén T periódusideje van, az impulzusok szélessége azonban valamivel kisebb az előbbinél, amelynek értéke célszerűen kb. 5 usée. Az így előállított lézerimpulzusok szé­lessége a 2. ábrán látható jelalaknak megfelelően fél amplitúdónál kb. 200 nsec. Példaként megemlítjük még, hogy a 9 elektro­nikus tápegység a lézerdiódás eszköz ismétlődő és szabályozott áramellátását biztosítja. A szük­séges tápfeszültség előállításához lézertriggere­­lést lehet végezni. Az áramkör időállandóját cél­szerűen úgy választjuk meg, hogy a lézert trig­­gelő impulzus keskeny legyen, amivel a 16 kon­denzátor megfelelő feszültségű feltöltése után a 12 tirisztor vezérlőelektródáját triggereljük. A találmány szerinti készülék előnyösen he­lyettesíti a hagyományos akupunktúrával vagy aurikuloterápiával végzett kezeléseket. Az 1. és 3. ábrákon látható 1 kezelőfej pontszerű kezelé­sekre, a 4—6. ábrák szerinti, 60 toldalékkal ellá­tott 1 kezelőfej pedig különösen olyan esetekben alkalmazható előnyösen, amikor bizonyos zóná­kat kell kezelni, például rándulások vagy fica­mok esetében a térd és a boka kezelésekor. A 60 toldalékkal kiegészített 1 kezelőfejet ezenkívül bőr és bőr alatti (subeután) rendellenességeknél, sérüléseknél vagy égési sérüléseknél is előnyö­sen lehet alkalmazni. A több diódával felszerelt változat kiválónak bizonyult a csontforradások kezelésénél is. Természetesen más kiviteli alakok szerint is meg lehet valósítani a találmány szerinti készü­léket, például úgy, hogy az 5 kezelőnyíláshoz rö­vid optikai szálat kapcsolunk, ami különösen fo­gászati kezeléseknél előnyös. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Készülék beteg helyi kezeléséhez, főleg aku­­punktúrás és aurikuloterápiás kezeléshez, amely elektronikus tápegységet, és ahhoz többeres ká­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents