180075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek elektrokémiai megmunkálására

17 180075 18 amelynek kimeneti feszültsége a 71 potenciométe­­ren és a 69 műveleti erősítő nem invertáló bemene­tén keresztül a 61 második számolóegység 64 beme­netére van vezetve. Az ellenállás értékét megállapító 61 második számolóegység mind felépítésében, mind működési módjában az előzőleg már ismertetett 12 első szá­­rnolóegységnek felel meg (4. ábra). Kimenetén az elektródok közötti tér aktuális ellenállásértékével arányos jelet állít elő. A 11. ábrán bemutatott 91, 92, 93, 94 és 95 gör­bék az elektródok közötti térre jellemző feszültség, áramerősség és relatív ellenállás megváltozását az elektródok közötti minimális p'mln távolság olyan nagy értéke mellett mutatják, amikor a kavitáció nem léphet fel. Ha az elektródok közötti minimális távolságot p"mln távolságra csökkentjük, amikor a kavitáció felléphet (a 12. ábra 98, 99, 100, 101, 102 és 105 görbéje) a 2 szerszámelektród előtolásakor a 101 görbe alakjának megváltozása figyelhető meg a kavitáció által a relatív ellenállásban előidézett vál­tozás miatt. A 9. ábra 94 görbéjével összehasonlítva a kavitáció maximális kifejlődésének időpontjáig a 18 összehasonlító egység (5. ábra) a 16 második ki­választó- és tárolóegységben tárolt referenciaérték alapján (102 görbe, Í2. ábra), amely az elektródok közötti távolság utolsó beállítási ciklusának kezde­tén, a megmunkálás előtt volt rögzítve, relatív ér­téket állít elő. A 99 és 100 görbék (12. ábra) alakja az 1 tápfor­rás alkalmazásakor merev áram-feszültség karakte­risztikát mutat. Amennyiben az 1 tápforrás az áram-feszültség karakterisztika csökkenő ágában használjuk fel, kavitációadóként feszültségadó használható (7. áb­ra), amelynek alapja a 60 potenciométer. Ennek fe­szültsége az 58 műveleti erősítőn keresztül a meg­munkálási intenzitást meghatározó 9 vezérlőegység 8 bemenetére jut. Ismeretes, hogy fogyasztók táp­lálásakor a fogyasztón átfolyó áram feszültsége az ellenállással arányos. Ez annyit jelent, hogy az U feszültségimpulzus alakja az elektródokon, vagyis a 2 szerszámelektródon és a 3 munkadarabon a ka­­vitáció intenzitásától függően erősen változik. Ha az elektródok közötti minimális távolság kü­lönböző értékei mellett a görbéket (9. ábra 81, 10. ábra 86, 9. ábra 79 és 10. ábra 84) összehasonlítjuk, a 86 görbén a relatív feszültség csúcsát figyelhetjük meg, amelyet a 2 szerszámelektród előtolásakor a kavitációban bekövetkező változásnak tudhatunk be. A referonciaszinttel (10. ábra 85) összehasonlítva a 21 zárókapcsolás kimenetén (5. ábra) 89 jel jelenik meg a 22 beállító mechanizmus vezérlésére. Az elektródok közötti tér relatív ellenállását és a relatív elektródfeszültséget jellemző görbék alakjá­nak eltorzulása a kavitáció folyamatának fejlődése során a görbék jobb oldalán megjelenő lokális extre­mum alakjában figyelhető meg, amelynek megjele­nése a 2 szerszámelektród visszahúzásának felel meg (10. ábra 86, 12. ábra 101 görbe). A lokális extré­­mum megállapítása amplitúdómódszerrel nehézkes, mert ehhez éppen a maximális kavitációs intenzitás időpontjában kellene az összehasonlító egységet fel­szabadítani. A kavitáció intenzitásának mérési pontosságát úgy javítjuk, hogy az elektródfeszültség és az elekt­ródok közötti térre jellemző ellenállás görbéinek lokális extrémumálioz tartozó értéket mérjük, még­pedig oly módon, hogy a 9 vezérlőegységben a 8 be­menet és a 12 első számolóegység 13 bemenete közé a másodrendű differenciálást végző 51 másodrendű differenciálóegységet kapcsoljuk be, amelyre feszült­ség vagy ellenállás értékét képviselő jelet juttatunk a 7 kavitációadó kimenetéről, és amely a jelet az egy­mással sorba kapcsolt differenciáló 52, 53 műveleti erősítők révén differenciálja, majd a 12 első számo­lóegység bemenetére a relatív jelérték számítása céljából eljuttatja. A függvény második deriváltjának értéke arányos a függvénynek az adott pontban érvényes görbüle­tével, és mivel a kavitációs intenzitás a relatív fe­szültség, vagy a relatív ellenállás görbéjén lokális extrémum formájában jelentkezik, ahol a lokális extrémum csúcsának görbületi foka a kavitációs intenzitás növekedésével növekszik, és ezért a má­sodik deriváltat a relatív feszültség vagy a relatív ellenállás alapján megállapítva az amplitúdót köny­­nyen össze lehet hasonlítani egy referenciaértékkel a 18 összehasonlító egységben, aminek révén a 22 beállító mechanizmust vezérlő jel állítható elő. A 9. és 10. ábrán a relatív feszültség második deriváltja az elektródok közötti minimális távolság két jellemző értékére látható (82, 83, 87, 88 és 90 görbe). A 11. ábrán (88, 89 görbe) és a 12. ábrán (97, 95, 96 görbe) a relatív ellenállás második deriváltja látható az elektródok közötti minimális távolság két jellemző értékére (96, 97,103, 104 és 105 görbe). A kavitáció miatt a második derivált görbéjén megjelenő torzulás globális extrémumot mutat a 2 szerszámelektród eltolásakor. Ez lehetővé teszi, hogy a kavitáció intenzitását egyszerűen és kényel­mesen megállapítsuk, és ennek következtében a megmunkálási intenzitást nagy pontossággal tart­suk. A találmány szerinti eljárás és az azt foganato­sító berendezés az elektrokémiai megmunkálás so­rán az alakképzés igen nagy (0,02 mm-es) pontossá­gát biztosítja bonyolult üregkialakítású felületek készítésekor, különböző másolási- térbeli műveletek során, amikor nehezen megmunkálható, de villamo­sán vezető anyagot kell megmunkálni. A kész mun­kadarab felületi minősége kiváló míg a megmunká­lási teljesítmény 0,8 mm/min. A megmunkálandó felületek alakképzésének nagy pontossága gyakorlatilag kiküszöböli a 2 szer­számelektród méretezésének és korrekciójának problémáját. A 2 szerszámelektródot nagyszámú munkadarab előállításához lehet felhasználni, ha el­térésük 0,02 mm-t nem haladja meg. Ez az által érhető el, hogy a megmunkálási folya­matban a 2 szerszámelektródot feszültségimpulzu­sokkal szinkronizált rezgő mozgásba hozzuk előto­lási irányban. A felhasznált elektrolit tulajdonságai, a 2 szer­számelektród optimális rezgési periódusa és az adaptív vezérlési rendszer az eljárás foganatosításá­ban biztosítja, hogy a folyamat 0,02...0,05 mm-es elektródok közötti távolság mellett kényelmesen vi-5 10 15 20 23 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents