180051. lajstromszámú szabadalom • Háromdimenziós transzlációs logikai játék

3 180 051 4 szerinti megoldásnál egy fémkeretben, amelyen nyílások vannak, kiskockák mozgathatók. A „2 x 2”-es (23—1 = 7 mozgatható kiskocka) vál­tozat és a „3 x 3”-as (33—1 = 26 mozgatható kiskocka) változat nem különbözik az eddig fel­sorolt szabadalmaktól. A „4 x 4”-es változatnál a doboz közepén egy 2 x 2-es méretű közbenső mag van elhelyezve, az N x N-es változatnál egy (N—2) x (N—2) méretű közbenső mag. A kis­kockák mozgása tehát mindig e közbenső mag felületén történik. A 3 x 3-as változatnál e köz­benső mag mérete éppen egy kiskocka, amely tehát éppen-olyan mozgást végezhet, mint a töb­bi kiskocka. US—PS 4.036.503 (1977.) sz. szabadalmi leírás a fentiektől, s az általunk leírandó játéktól is alapvetően különbözik. Egy teljesen átlátszó zárt műanyag dobozban úgy vannak betűkkel vagy számokkal megjelölt kiskockák elhelyezve, hogy van a dobozban elegendő terük-helyük az el­­gördülésre, felbillenésre. A doboz belső mérete tehát nem olyan, hogy abban éppen elférne bi­zonyos számú kiskocka, s egy hiányzása éppen lehetővé tenné a többinek az adott helyre va­ló becsúszást; itt ennél a doboz jóval nagyobb, úgy, hogy a belső kiskockák élük körül felbil­lenhetnek, másik oldalukra borulhatnak, elfor­dulhatnak. A játék csak részben logikai, másik részben inkább kézügyességi, manipulativ. A le­íráshoz mellékelt ábrán egy öt kiskockát tartal­mazó kiviteli alak látható, ez is mutatja a lé­nyegi különbséget a transzlációs játékokhoz ké­pest, mert transzlációs játékot hét mozgó kis­kockánál kevesebből értelmetlenség előállítani. Ez utóbbi játéktól eltekintve (amely, noha egy teljesen átlátszó zárt dobozról van szó, nyilván­valóan különbözik az általunk bemutatandótói, s ezért erre a továbbiakban nem hivatkozunk) valamennyi többi játék két jellegzetességgel bír: a kiskockák a külső dobozon levő nyílásokon át, ujjal mozgatandók-tologatandók ; a 3 x 3-as kiviteli alakig bezárólag egymáshoz rögzített ele­mek nincsenek bennük. E jellegzetességek a kö­vetkező fő hátrányokkal járnak: a feladat meg­oldásához, vagyis a kiskockák elrendezéséhez, tologatásához két kéz kell, ez lelassítja és meg­nehezíti a mozgatást, a nyílásokon át piszok, szennyeződés hatolhat a dobozba, ami akadá­lyozhatja a kiskockák mozgását. Annak pedig, hogy nincsenek egymáshoz rögzített kiskockák, az a következménye, hogy az egy síkba tartozó kiskockák oda összegyűjthetők, s anélkül, hogy e síkból kilépnének, ott a kívánt rendbe rendez­hetők, ezáltal a játék valódi térjáték helyéit sík­játékká redukálódik, amelynek megoldása ösz­­szehasonlíthatatlanul egyszerűbb, variánsainak száma kisebb. Találmányunk tárgya egy transzlációs logikai játék, amely egy részben, vagy teljesen zárt szög­letes dobozból és az abban elhelyezett kis koc­kákból, testekből áll, melyeknek egy vagy több oldala megkülönböztető jelzéssel van ellátva. A doboz (pl. kocka alakú doboz) méretezése olyan, hogy térfogata a kis kocka alakú testek térfoga­tának egész számú többszöröse, vagyis azt a kis kockaalakú testek pontosan és teljesen kitölte­­nék. Egy vagy több kis kocka alakú test helye üresen van hagyva (a továbbiakban: lyuk) ami által a lyuk melletti kis kocka alakú testek a lyuk irányába elcsúsztathatok, de élük körül elfordulni, felbillenni, másik olda­lukra dőlni nincs helyük; csak oldallapjukon tör­ténő csúszással transzlációs, eltolódó mozgásra képesek. A doboz teljesen átlátszó anyagból ké­szül. A dobozban — adott esetben — több kis kocka alakú test egymáshoz, illetve a tartódoboz belső felületéhez van rögzítve. Ezen egymáshoz rögzített kis kocka alakú testek adott esetben, a gyártás során azonos alakú monolit testként is megformálhatok. A háromdimenziós transzlációs logikai játékot két preferált megvalósítás ábrái segítségével il­lusztrálhatjuk: az 1. ábra egy 26 db kiskockából és egy koc­ka alakú dobozból álló játékot mutat; a 2. ábra egy kiskockát mutat; a 3. ábra egy hét darab egymáshoz rögzített kiskockából kialakított térbeli tengelyt mu­tat; a 4. ábra egy kocka alakú dobozból és hét da­rab kiskockából álló játékot mutat. Mindenekelőtt az 1., 2. és 3. ábrákon bemu­tatott változatot tárgyaljuk, s a további lehe­tőségekre később térünk vissza. A játék 26 darab 2 kiskockából áll, melyek egy zárt 1 kocka alakú dobozbem vannak elhe­lyezve, amely átlátszó anyagból (pl. plexiüveg­ből) készült. 7 db 2 kiskocka három merőleges irányban 4 térbeli tengelyt alkotva fixen egy­máshoz van rögzítve (lásd a 3. ábrát). A 19 da­rab mozgatható 2 kiskocka az említett 4 téi'beli tengely körül helyezkedik el. A doboz olyan méretű, hogy pontosan 27 darab 2 kiskocka fér­ne el benne, tehát egy darab 2 kiskocka helye állandóan szabadon van hagyva (a továbbiak­ban 33-as hivatkozással: lyuk). A játék alap­helyzetében a 2 kiskockák mindazon oldalai, amelyek az 1 kocka alakú doboz belső felülete mentén helyezkednek el, azonos színűek, pl. pi­rosak. A 2 kiskockák azon lapjai, amelyek nem láthatók alaphelyzetben, egymással szintén azo­nos színűek, pl. feketék. A 33 lyuk három fal­felülete szintén fekete. Az 1 kocka alakú doboz megfelelő megdöntésével 2 darab 2 kiskocka egy egységgel elcsúsztatható (a 2 kiskockákat célsze­rű jól csúszó műanyagból készíteni), ugyanak­kor a 33 lyuk helyzete is megváltozik, csak az ellenkező irányban és két egységgel (egy egység alatt a 2 kiskocka élhosszát értjük). Ezután is­mét három irány közül választhatunk, és kettő 2 kiskockát s így a lyukat is áthelyezhetjük az 1 kocka alakú doboz megdöntésével. Az ilyen kettős eltolások egymásutánjával a 19 darab 2 kiskockát teljesen összekeverhetjük, minek kö­vetkeztében az 1 kocka alakú doboz felületén a piros és fekete színek legkülönfélébb kombi­nációját láthatjuk. A játék lényege kézenfekvőén adódik: a tel­jesen piros alapállapot helyreállítása a doboz fe­lületével nyert piros-fekete információk felhasz­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents