180032. lajstromszámú szabadalom • Gázégő, különösen főzőkészülékek számára
— 3 180032 hoz keverni. Az ilyen elsődleges levegőhányadra beállított égők munkapontja az 5, sz. ábrán ábrázolt jelleggörbén a 24 és a 25 pontok között fekvő valamely pont, példa szerint a 23 pont, amelynek a 19 tengelyei] £.23' égési sebesség felel meg. Ha az égő terhelését takarékter- 5 helésre csökkentjük, a munkapont — helyesen méretezett 4 diflfuzort feltételezve —, a tranziens jelenségek lezajlása után körülbelül ugyanerre a pontra áll be. Az átmenet során azonban a 2 fúvókából kiáramló gázáram hirtelen csökken, amit a 3 konfuzoron beáramló levegő- 10 áram tehetetlensége miatt csak bizonyos késéssel követ, így az elegy levegőben feldúsul, aminek következtében a munkapont átmenetileg a 26 pontba kerülhet, aminek a 26' égést sebesség felel meg. Mivel ekkor a gáz-levegőelegy sebessége a 4 difiúzorban és az 5 pipában már jelen- 15 tősen lecsökkent, ez kedvező körülményeket tehet az égő visszagyulladásához (azaz ahhoz, hogy a láng a 2 fúvókára vonuljon vissza, ami komoly veszélyhelyzetet idézhet elő). Ennek elkerülése érdekében kell a takarékterhelést viszonylag magas értéken tartani. 20 A viszonylag alacsonyabb előkevert levegőmennyiség kedvez a tökéletlen égésnek, ezért az égéstermékben nagyobb a CO keletkezésének lehetősége. A gázok viszonylag hosszabb ideig tartózkodnak a reakciózóná- 25 ban, aminek következtében a nitrogénoxidok (NOx) keletkezésére van nagyobb lehetőség. E hibákon kíván segíteni a jelen találmány. A jelen találmány olyan gázégőt ismertet, amelynél a 30 gáz-levegő-elegy előkeverését és bevezetését végző ínjektorhoz és diffuzorhoz egy gyűrű-lakú kamra csatlakozik, amelynek belsőfalán helyezzük el, célszerűen koraiakban, a kiömlőnyílásokat, aminek következtében egy jól definiált, zárt reakciótér alakul ki. Az égés nagy- 35 részt a reakciótéren belül zajlik le, és az edény fenekét a már elkeveredett, meglehetősen egyenletes hőmérsékletű égéstermék melegíti. Ennek következtében az edény fenekén lényegesen egyenletesebb lesz a hőáram alakulása, ami a főzés technológiai igényeinek nagyobb mérté- 40 kű kielégítését eredményezi. Ugyanakkor jól definiált reakciótér lehetővé teszi nagyobb arányú levegő előkeverését, ami az égő hőtechnikai tulajdonságait javítja, A találmány szerinti égő egy lehetséges kiviteli váltó- 45 zatát az ábrák tüntetik fel, ahol az 1. ábra az önmagában ismert és széles körben alkalmazott főzőégőt — annak szerkezeti megoldását tünteti fel vázlatban, 50 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt égő hőáramsűrűségi jelleggörbéjét ábrázolja az edény sugarának függvényében, -55 3. ábra a találmány szerinti gázégő szerkezeti megoldását tünteti fel vázlatban,, , . , ...... < 4. ábra a 3. ábrán feltüntetett gázégő hőáramsűrűségi jelleggörbéjét ábrázolja az edény sugarának függvényé- 60 ben, — eo, 5. ábra a gáz-levegő-elegy égési sebességének alakulását tünteti fel a főzőégőkben, a gáz-levegő viszony függvényében. ■ ......... • "• - 65 2 4 A találmány szerinti gázégőnél a gázt a 2' fúvókából és 3' konfuzorból álló injektorból a 4' diffuzoron keresztül a gyűrű alakú 12 kamrába vezetjük, amelynek belső falán a Iß.,kiömlőny llások vannak kiképezve. A gyűrű alikú 12 kamra a jól definiált 14 reakcióteret veszi körül, amelyben az égési folyamat lejátszódik. Az égéshez szükséges további levegő a gyűrű alakú 12 kamra alsó 32 nyílásán át áramlik ;a 14 reakciótérbe. A 13 kiömlőnyílásokon keletkező 7' láng nem, vagy csak kis mértékben haladja meg a gyűrű alakú 12 kamra felső 15 síkját, és nem éri el az 1 edény fenekét, azt csak teljes terhelésnél közelíti meg. \z így szerkesztett égőbe a 2 fúvóka és a 3 konfuzor által alkotott injektor megfelelő méretezésével olyan gá t-levegő-elegyet juttatunk, amelynek levegőtartama magasabb a sztöchiometrikus elegyénél, így az égő munkapontja az 5. ábrán ábrázolt 20 görbén a 28 és 30 poitok közé, példaszerűen a 29, v. 27 pontba kerül. A erhclés csökkentésekor a levegő tehetetlenségén alapu’ó, és korábban ismertetett hatás következtében a munkapont a 30 pont irányába tolódik el, és esetleg a 31 pontba is kerülhet. Ekkor azonban az adott elegyeknek megfelelő égési sebesség nemhogy növekedne, hanet t éppen csökken, miértis a visszagyulladás veszélye nemhogy fellépne, hanem éppen mérséklődik. Ennek a hatásnak következtében az égő a csúcsterhelés 10— 15°o-át kitevő takarékterhelésen is biztonságosan üzeme tethető. Az 5. sz. ábrán a 19 tengelyen a gáz-levegő-elegy égési sebességét, a 18 tengelyen pedig a gáz-levegő-viszonyt tüntettük fel, a görbe 21 pontjának megfelelő 22 érték a sztöchiometrikus gáz-levegő viszonyt ábrázolja. Az így szerkesztett gázégő meggyújtásakor az egymás felé irányuló gázáramok átgyulladása gyorsan és bizton: ágosan megy végbe, és nem fordulhat elő az, hogy elégetlen gáz áramoljon a légtérbe. Az edény fenekén a hőátadás a 4. sz. ábrán ábrázolt 16 jelleggörbe, illetve tak-: rékierhelésncl a 17 jelleggörbe szerint, egyenletesen történik, nem alakulnak ki hőáramcsúcsok, és árnyékolt felü’etrészek, ami a főzési technológia igényeinek lényegesen jobb kielégítését jelenti. Az étel leégése erős főzésnél szinte kizárt. A nagy elsődleges levegőarány következtében az égési reakció jól körülhatárolt, kis térben zajlik le. így takarékterhelésen a láng nem éri az edényt, és éppen a leégésre kényes főzési műveleteknél (besűrítés stb.) az edény fenekét csak az égőből kiáramló, homogenizálódott, egyenletes égéstermék melegíti, ami kizárja azt, hogy az étel foltokban leéghessen. A takarékterhelés lényegesen kisebb lehet, így a főzés során nem kell az ételt a nagyobb teljesítményű égőről a kisebbre áttenni, vagy más segédeszközt (fémlemez, láng-édő rosta) alkalmazni. A nagyobb levegőmennyiség következtében csökken a CO keletkezésének lehetősége, ugyanakkor az égéstermék gyorsabban elhagyja a reakciózónát, ennek következtében a NOx keletkezésére is kisebb a lehetőség, az égéstermék összetétele javul, ami a főzés biztonsági és
