180014. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus berendezés gázváltószelepek működtetésére
3 180014 4 szabályzóéi szolgál és a fellépő szivárgó veszteség és nyomásváltozások esetén a visszacsapó szelep hirtelen kinyílik és hirtelen lezár. Továbbá a hidraulikus rendszerben már azért is fellép a lengésveszély, mivel a visszacsapó szelep az adóhengerre van felépítve, és azt ezért nem közvetlenül a falán zárja le. Az ismertetett berendezéseknél tehát az egyszerű „nyitva-zárva” szabályozásról van szó, ami azt jelenti, hogy a mindenkori gázváltószelep meghatározott ritmusban teljesen kinyílik, majd teljesen lezár. Ismeretes azonban, hogy a légsűrítős motoroknál a részterhelés és a teljes terhelés kedvezően befolyásolható, ha a beömlőszelepek löketét üzem közben változtatni lehet. Sok esetben a kiömlőszelep löketének csökkentése is kívánatos lenne pl. a motor fékezéséhez. Ilyen típusú berendezések hidraulikus szelepszabályzásoknál természetesen ismeretesek, azonban ezeknél sem lehet a lengéseket kiküszöbölni. A találmány célja a bevezetőben említett típusú berendezés olyan továbbfejlesztése, hogy a gázváltószelep löketét üzem közben fokozatmentesen lehessen széles határok között állítani, anélkül hogy a hidraulikus rendszerben lengések lépnének fel. Ily módon tehát minden körülmények között zavarmentes üzemet lehessen biztosítani. A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a szabályzó folyadék légtelenítésére szolgáló szerkezet állandó légtelenítőként van kialakítva, amelynek a hidraulikus rendszerben a szabályzó folyadék mennyiségét üzem közben meghatározó és egy kiömlővezetékben elrendezett beállítható fojtása van, és hogy az adódugattyút működtető bütyök egy előbütyökkel és egy utóbütyökkel rendelkezik. A folytonos légtelenítés révén nemcsak a szabályzó folyadék biztos gáztalanítása érhető el, hanem az is, hogy a hidraulikus rendszerben semmiféle lengés nem keletkezik. A légtelenítés találmány szerint egy kis keresztmetszetű fojtásból áll, amely célszerűen a szabályzó vezeték legmagasabb helyén az adóhenger és a működtető henger között van elrendezve, amikoris a szabályzó vezeték mindkét hengertől lehetőleg azonos mértékben emelkedik. Célszerű a fojtást a szilárd részek által okozott eldugulást kiküszöbölő szerkezettel ellátni. A fojtáshoz továbbá egy szabályzó folyadék-leválasztó van utána kapcsolva, amely kiömlővezeték révén a tartalék tartállyal áll kapcsolatban. Beállítható fojtáson keresztül a hidraulikus rendszerből több vagy kevesebb szabályzó folyadék vonható el, ami által a gázváltószelep lökete fokozatmentesen szabályozható. A fojtáson keresztül elvezetett szabályzó folyadék ugyancsak vezetéken keresztül újra a tartályba áramlik vissza. A fojtás mögött a szabályzó folyadék vagy levegő visszaszívásának megakadályozására a hidraulikus rendszerbe egy visszacsapó szelep van beépítve. Ez az elrendezés semmiképpen sem ébreszthet olyan gerjesztést, amely következtében lengés keletkezik. A bütykön elrendezett előbütyök a szabályzó folyadék kompresszióját idézheti elő a szabályzó Vezetékben, amelyre azért van szükség, hogy a gőzleválasztószelepet a szelepzáró rugó ereje ellenében nyissuk. Ez a kompresszió azonban olyan lassan jön létre, hogy semmiképpen sem okozhat lengést. Ugyancsak így és ezen okból a gázváltószelep zárása után a szabályzó vezetékben uralkodó nyomást az utóbütyök lassan csökkenti. A szabályzó folyadéknak az elkerülhetetlen utántöltése, amire a szivárgási veszteségük miatt is szükség van, azon a helyen történik, ahol a legnagyobb veszély áll fent vákuum keletkezésére. Az előbütyök és utóbütyök révén a szabályzó vezetékben a gyorsítás olyan lassú, hogy az utántöltőszelep semmiképpen sem tud lengéseket gerjeszteni. Tekintettel arra, hogy az utántöltőszelep nem tud lengéseket gerjeszteni, az közvetlenül az adóhengerre kapcsolható. A szabályzó folyadék utántöltésére szolgáló berendezés ismert módon egy tartályból, egy szivattyúból, egy átömlőszelepből, egy tárolóból és egy, az adóhengerbe beépített utántöltőszelepből áll. Ezek a részek sem tudnak a szabályzó vezetékben lengéseket ébreszteni, mivel az utántöltőszelep révén attól el vannak választva. Célszerűen a találmány szerint szabályzó folyadékként olajat alkalmazunk. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük. Az ábra a gázváltószelep teljes vezérlését szemlélteti sematikusan. 1 bütykös tengelyen 2 bütyök van rögzítve, amely alakjára 3 alapkör a mértékadó. A 3 alapkör 4 körre van csökkentve, és ezáltal a 4 körről a 3 alapkörre való átmenetnél egy 5 előbütyök és 6 utóbütyök képződik. A 2 bütyök 7 adóhengerben ágyazott 8 adódugattyúval működik együtt. A 7 adóhengertől 9 szabályzó vezeték vezet egy 10 működtetőhengerhez, amelyben 11 működtetődugattjai foglal helyet. A 11 működietőhenger 12 vezetékben eltolható és 13 szeleprugó által záróhelyzetben tartott 14 gázváltószelepre hat. Az ismertetett hidraulikus rendszerben a szabályzófolyadék utántöltésére a 7 adóhenger 15 utántöltőszeleppel van elátva. A 15 utántöltőszelephez 16 tartalék tartályból, 17 szivattjóiból, 18 átömlőszelepből és 19 tárolóból álló utántöltő berendezés van, 20 vezeték révén kapcsolva. A 9 szabályzó vezeték legmagasabb helyéhez 21 fojtással 22 szabályzó folyadék-leválasztó van csatlakoztatva, amelynek feladata a szabályzó folyadék légtelenítése. A 21 fojtás igen kis keresztmetszetű. Ezen megoldás révén a rendszerben a folyadéklengés kiküszöbölhető. A 22 leválasztóban nyomokban megjelenő szabályzó folyadékot 23 kiömlővezetéken keresztül juttatjuk vissza a 16 tartalék tartályba. A kiviteli példán a 21 fojtás mellett, keresztmetszetében változtatható, beállítható 24 fojtás van elrendezve, amely a 14 gázváltószelep mindenkori kívánt löketének beállítására szolgál. Minél több szabályzó folyadékot vezetünk el a beállítható 24 fojtáson keresztül, annál kisebb a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
