180008. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő hőátadó közegnek, pl. víznek levegővel eszközölt közvetett visszahűtésére

5 180008 6 áramlik, amelyből a 13 hivatkozási számmal jelölt he­lyen eltávozik. A hőátadó közeg oldalán a csatornaelemre eső hő­átadó felület Awü=da ■■K-b-z ahol: da a külső csőátmérő, b a lemezköz, z a csövek száma, 7z pedig 3,14159. A csatornaelemre eső levegő felőli hőátadó felület belső bordázat nélküli csövek esetén: AL=di ■ a: • I • z ahol: rdi a belső csőátmérő, 1 a csőhosszúság, z a csövek száma, 7c pedig 3,14159. Megtakarítást érhetünk el, ha a 7. ábra szerint az 5 csöveknek a hőcserélő elemek fölé eső részét a torony belsejétől kifelé úgy növeljük, hogy a mindenkori leg­külső esősor része legyen a hűtőtorony köpenyének. A legkülső csöveket vagy közvetlen érintkezésbe hoz­zuk egymással, vagy egymástól közzel elválasztva ren­dezzük el, a közbenső hézagokat pedig tömítési és szi­lárdsági szempontok miatt áthidaljuk. A esősorok egy­mást kölcsönösen támasztják, minthogy belülről kifelé haladva fölfelé egyre hosszabbak. A levegő beáramlási körülményeinek javítása végett a csövek alsó éle és a hűtőtorony feneke közötti távolság a torony közepétől számított távolsággal növekszik (lásd a 6. és 7. ábrát). Ha például a hűtőtoronynak négyzetes keresztmet­szete van és — a hőcserélő elemek hosszirányában te­kintve — egymás mögött négy A, B, C, D sorban négy 2a, 2b, 2c, 2d hőcserélő elem van elrendezve (1. ábra), a hűtendő hőátadó közeget például két olyan 14a és 14b vezetéken át vezetjük be, amelyek a hőcserélő elemek hossztengelyeire merőlegesek. A két 14a, 14b vezeték két-két egymással szembenfekvő homlokoldal között helyezkedik el és a négy A, B, C, D sor valamennyi elemét táplálja. A 14a vezeték a két A és B sort, a 14b vezeték pedig a C és D sort látja el. A hőátadó közeget a hőcserélő elemekből 15a, 15b, 15c, 15d vezetéken át vezetjük el, amelyek a hőcserélő elemek hossztengelyeire ugyancsak harántirányúak, de a beömléssel átellenes homlokoldalon helyezkednek el. A 15a—15b vezetékek valamennyi 2 hőcserélő elem kiömlő nyílásával össze vannak kötve. Vízszintes 3 lemezek esetén célszerűen úgy járunk el, hogy az 5 csövek végeit egy-egy 5a hatszöggé tágítjuk föl és a hatszög éleit egymással összehegesztjük, Össze­forrasztjuk, vagy valamilyen más módon egymással összekötjük. A 8. ábrán ilyen módon kialakított hőcse­rélő elem részének felülnézete látható. 21 nyilak a hő­­átadó közeg áramlásának irányát jelzik. Alapfelületük szempontjából (hosszúság Xszélesség) a 2 hőcserélő elemek célszerűen a szállítási lehetőségek­nek megfelelően vannak kialakítva; a hőcserélő elemek magassága hőtechnikai szükségszerűségből adódik. A 2 hőcserélő elemek szerkezeti anyagaként például alumí­niumot, sárgarezet, nemesacélt, vagy szénacélt alkal­mazhatunk. Amikor az 5 csöveken levegő áramlik, az áramlási út bizonyos szakasza után határrétegek alakulnak ki, ame­lyeknek vastagsága a beömléstől számított távolsággal növekszik. A hőátadás javítása végett ezért a csövekbe spiráltesteket, a csőfalba gyűrű alakjában benyomott vékony drótokat vagy más, önmagában ismert elemeket alkalmazunk. Ezek az elemek a határréteget befolyásoló örvényesítő elemként működnek. A 9. ábrán ilyen ör­­vényesítő elemet 16 hivatkozási számmal jelöltünk. A szekrényalakú 2 hőcserélő elemek 4 oldalfalai — ne­vezetesen a 3 lemezekből álló alsó és fölső oldal kivéte­lével valamennyi fal — hajlékony lehet. Ilyen esetben egyrészt a hőcserélő elemeket egymáshoz és a hűtőtorony belső falához viszonyítva közbenső tér hagyásával kell elrendezni, és másrészt a hűtőtorony 18 keretszerkezetét (11. ábra) ott, ahol a hőcserélő elemek vannak elren­dezve, hajlítással szemben mereven kell kialakítani. A hajlítással szemben merev 18 keretszerkezet a hőcse­rélő elemeket tartja és oldalirányban kitámasztja; a keretszerkezetet például betonból készíthetjük. A hő­cserélő elemek oldalfalai között és a hőcserélő elemek megfelelő oldalfalai és a hűtőtorony belső fala között meghagyott tereket nyomásálló 17 töltőmasszával, pél­dául megfelelő műanyaghabbal tölthetjük ki. Ha a 2 hőcserélő elemeken át olyan hőátadó közeg áramlik, amelynek nyomása kisebb, mint a külső levegő által a hőcserélőre gyakorolt nyomás, a 2 hőcserélő elemek 4 oldalfalait egymáshoz viszonyítva 20a köz­benső terek, a hűtőtorony belső falához viszonyítva pedig 20b közbenső terek közbeiktatásával rendezzük cl és függőleges, végigérő 19 szelvényekkel látjuk el, amelyeket például hegesztési varratok útján a megfelelő 4 oldalfalakkal kötünk össze. Szelvényként például a 12. ábrán látható C- vagy J-keresztmetszetű szelvénye­ket alkalmazhatjuk. Ezeknek a 19 szelvényeknek a hő­cserélő elemek 4 oldalfalával párhuzamos 19a és 19b száruk van, amelyeket egy helyen a szárakra merőleges 19c gerinclemez köt össze egymással. A 19 szelvények a szomszédos 2 hőcserélő elemeket erőzárlatosan úgy kötik össze egymással, hogy a depresszió következtében a hőcserélő elemek megfelelő oldalfalait terhelő erők egymással kiegyenlítődjenek. A például betonból ké­szült 18 keretszerkezet, amelynek itt hajlítással szemben merevnek kell lennie, ugyancsak ilyen 19' szelvényekkel (C- vagy J-szelvényekkel) van ellátva; ezek a 19' szel­vények a hőcserélő elemek szomszédos oldalfalainak megfelelő 19 szelvényeivel erőzárlatosan úgy vannak összekötve, hogy a depresszió következtében föllépő húzóerőket a 18 keretszerkezet veszi föl. Az egymással szomszédos 2 hőcserélő elemek 4 oldalfalai között meg­hagyott 20a közbenső terek, illetőleg a keretszerkezettel szomszédos legkülső oldalfalak és a hűtőtorony belső fala között meghagyott 20b közbenső terek, amint ezt a fentiekben már említettük, nyomásálló töltőmasszával, például megfelelő műanyaghabbal tölthetők ki. Ez az­zal az előnnyel jár, hogy a hőcserélő elemekben túl­nyomás következtében föllépő erők is átadódnak. Ilyen kialakítás esetén a hőcserélő elemeket választás szerint túlnyomással vagy depresszióval üzemeltethetjük. Ezen túlmenően a 20a és 20b közbenső terek vagy üregek kitöltése töltőmasszával jó tömítést is biztosít, amely megakadályozza hamis levegő keresztüláramlását. — A hűtőtorony keresztmetszete ott, ahol a 2 hőcserélő elemek a keresztmetszetet majdnem teljesen kitöltik, célszerűen négyzetalakú. Alkalmazhatunk azonban pél­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents