179960. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabil aszfaltkeverékek előállítására
MAGYAR SZABADALMI 179960 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ÆÊÊk Bejelentés napja: 1979. IV. 12. EE—2648 Nemzetközi osztályozás: w Közzététel napja: 1982. V. 28. NSZO3 C 08 L 95/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. V. 31. C. Szcbadaími } '$***-,.. " ' Feltalálók: Szabadalmas: Lachner László oki. mérnök, Tata 20% Energiagazdálkodási Intézet, Práger István oki. erdőmérnök, Budapest 28% Budapest Dr. Vámos György oki. vegyész, Budapest Dr. Veszelka Elemér oki. biológus, Hódmező-32% vásárhely 20% Eljárás stabil aszfaltkeverékek előállítására 1 A találmány stabil aszfaltutak készítésére alkalmas, erőműi pernyét tartalmazó aszfaltkeverékek előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az útépítéshez használt aszfaltkeverékek töltőanyagaként általában finomra őrölt mészkőlisztet, esetenként pedig cement-, kvarc- és bazaltlisztet alkalmaznak. Miután a töltőanyagoknál a megkövetelt 0,09 mm-nél kisebb szemcseméretnek a biztosításához tonnánként a mészkő esetében 20—30 kWh, a kvarc és a bazalt esetében 40—60 kWh és a cement esetében kb. 120 kWh őrlési energia szükséges, a szakemberek arra törekedtek, hogy más töltőanyagokkal kíséreljék meg ezeknek a töltőanyagoknak a helyettesítését az aszfaltkeverékek előállításánál. így foglalkoztak bizonyos ipari hulladékporok felhasználásával, mert ezeknél nem szükséges — vagy legalább is kisebb energiafelhasználással jár — az őrlés. A töltőanyagokra vonatkozó magyar szabvány is engedélyezi pl. az aszfaltgyártó telepeken a szárítóberendezéseknél keletkező filterpor bekeverését az aszfaltba. Lényegében ezt a megoldást ismerteti a 2 326 928. sz. német szövetségi köztársaságbeli leírás is, amely szerint az aszfaltkeverékek gyártására szolgáló anyagok keverése és szárítása alatt felszabadult port folyékony aszfalttal megkötik és visszavezetik. A 98 694. sz. német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírás értelmében a szénpernyét vagy homokot bitumennel és barnaszénkátránnyal keverik össze és hőkezeléssel részlegesen szenesítik, majd az így kapott reakcióterméket megőrlik és a kívánt szemcseméretre szitálják. Ez a leírás azonban csak egy töltőanyag-féleség előállítását ismer-2 teti. Ezt a terméket építőipari és műanyagipari készítményekhez lehet felhasználni és ez az eljárás sem küszöböli ki az őrlés műveletét. A 77 28817. sz. japán közzétételi leírás szerint a városi hulladékok elhamvasztásakor ka- 5 pott hamut keverik össze útépítési adalékanyaggal, cementtel, aszfaltemulzióval és cementszilárdulást gyorsító anyaggal, azonban csak igen kis nyomószilárdságú, kedvezőtlen térfogatállandóságú terméket kapnak. A szakirodalomból megállapítható egyrészt, hogy 10 próbálkoztak ugyan hamunak, pernyének az aszfaltkeverékek töltőanyagakénti alkalmazásával, azonban — amint a 98 694. sz. német demokratikus köztársaságbeli leírás ismerteti — ezt külön előállítási eljárással kellett összekötni és emellett a végtermék nem volt kellő nyo- 15 mószilárdságú, másrészt pedig a pernye kedvezőtlenül hat az aszfaltkeverékek stabilitási tulajdonságaira. így hivatkozunk pl. J. P. Capp, J. D. Spencer: „Fly Ash Utilization” c. közleményére (IC Bureau of Mines. 1970), amely ismerteti, hogy az aszfalt útburkolatok ké- 20 szításénál a mészkőpor helyett a pernye alkalmazása a vízzel szembeni ellenállóképesség tekintetében azonos, vagy még jobb eredményeket hozott, azonban a Marshall-stabilitás tekintetében — összehasonlítva a mészkőporral — 30—50%-kal rosszabbnak bizonyult. 25 K. Schellenberg: „Die Wasserempfindlichkeit von Füller im bituminösen Strassenbahn” c. közleménye szerint (Strasse und Autobahn, 1. 4—9. 1979.) a bitumen és pernye keverékének a duzzadóképessége közel hatszorosa a bitumen és mészkőpor keverékével összehason- 30 lítva, sőt ha agyag is van jelen 2 súly% alatti mennyiség-179960
