179938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porszerű szilárdanyaggal töltött, hegesztett csövek, főként töltött elektródák folyamatos előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179938 Bejelentés napja: 1979. I. 18. (BU—914) Nemzetközi osztályozás: NSZOj Elsőbbsége: 1978.1. 19. (78 00646) Hollandia B 23 K 35/40 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. V. 28. Megjelent: 1984. V. 31. C k SMbadalmi Tár. ' ^ > Feltalálók: De Zeeuw Johan műszaki fejlesztési vezető, Wageningen Vermeulen Jacobus Comelis igazgató, Amhem Barendregt Jan mérnök, Oosterhout Hollandia Szabadalmas : B. V. Verenigde Buizenfabrieken VBF, Oosterhout, Hollandia Eljárás porszerű szilárdanyaggal töltött, hegesztett csövek, főként töltött elektródák folyamatos előállítására 1 A találmány tárgya eljárás porszerü szilárdanyaggal töltött, hegesztett csövek, főként töltött elektróda folya­matos előállítására, melynél fémszalagból nyitott csa­tornát formálunk, a csatornába bevisszük a porszerű töltőanyagot, a csatorna széleit összehajlítva és tompán meghegesztve folytonos, hosszvarratos csövet képzőnk, majd a cső keresztmetszetét célszerűen nyújtással csök­kentjük. A porszerű szilárd anyaggal töltött hegesztett csövek és az ezekből előállítható töltött huzalok több célra is szolgálnak, így pl. villamos fűtőtestekként, elsősorban azonban töltött elektródákként alkalmazzák ezeket a kötő- vagy felrakóhegesztésben. A félautomatikus vagy automatikus hegesztési eljárásokban a cső anyaga és a töltetben levő fém adja a varrat vagy a felrakás fémanya­gát, a töltet salakképző vegyületeinek pedig védő­­és/vagy ötvöző feladatuk van. A töltött elektródák végső keresztmetszete körkörös ovális vagy lekerekített sarkú derékszögű négyszög egyaránt lehet. Szokásos méretei­ket és anyagösszetételeiket a hegesztési kézikönyvek, illetve szabványok tartalmazzák. A töltött elektródák gyártásáról, külső megjelenésé­ről, alkalmazásáról és a töltet összetételéről igen sok publikáció jelent meg, beleértve a szabadalmi irodalmat is. Példálózva hivatkozunk Werner Höhn: „Töltött hu­zalok a szabadalmi irodalom tükrében” című (ZIS-Mit­­teilungen, Heft 3, 1959) 915—924. oldalain megjelent közleményére. A töltött hegesztett csövek hagyományos gyártási el­járásánál folytonos fémszalagból U-keresztmetszetű 2 csatornát képeznek, a csatornába beviszik a töltőanya­got, majd a csatornát lezárva csővé alakítják. Egyes esetekben a csatorna széleit maradó alakváltozással rög­zítik egymáshoz. Az esetek többségében azonban a csatomaszéleket hegesztéssel egyesítik. A hegesztéssel dolgozó technológiák egyik hátránya az, hogy a hegesztés közben fejlődő hő károsítja a töl­tet anyagát, így megváltoztatja összetételét vagy lényeges jellemzőit, egyszóval az adott célra alkalmatlanná teheti. Egy további probléma az, hogy azokban az esetekben, ahol a töltet mágnesezhető összetevőt is tartalmaz és villamos hegesztéssel dolgoznak, a villamos ív mágneses mezeje fölkeveri a töltetet és a csatomaszélekre rakódó szemcsék rontják a hosszvarrat szilárdságát. A korábban ismertté vált források ezeket a problémá­kat nem oldották meg kielégítően és gazdaságosan. Az 1 057 852 számú angol szabadalmi leírás szerint a töltőanyagot ragasztószert tartalmazó nedves paszta alakjában viszik be. Ez a megoldás megakadályozza, hogy a töltet anyagát az ív mágneses mezeje felkever­hesse. Eltekintve azonban a pasztakészítéshez szükséges külön technológiai lépéstől, a paszta nedvességtartalma a töltött elektróda tulajdonságait kedvezőtlenül befo­lyásolja, a nedvességnek a zárt csőből való eltávolítása viszont rendkívül bonyolult vagy lehetetlen. Ez a forrás a töltet kiszárítására egy a hosszvarrat elkészítését kö­vető sütési műveletet javasol. E hátrányoktól függetle­nül a csatorna széleinek töltőanyaggal történő szennye­ződésének elkerülésére semmiféle javaslatot nem tartal­maz. 5 10 15 20 25 30 179938

Next

/
Thumbnails
Contents