179910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hízottsertések özofágeális gyomorfekélyének megelőzésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEI 'Rt ML $ 179910 Nemzetközi osztályozás: föf Bejelentés napja: 1981. I. 14. (80/81) NSZO3 A 23 K 1/00 A 61 K 31/30 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1982. IV. 28. g , *'$/ \ I Szabadalmi Tar. J HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. Feltalálók: Dr. Debreczeni István főisk. tanár, Szeged, 50% Dr. Mucsi Imre főisk. docens, Hódmezővásárhely 25% Dr. Borsi János főisk. adjunktus, Hódmezővásárhely 25% Szabadalmas : Állatorvostudományi Egyetem, Hódmezővásárhely, Magyarország Eljárás hízósertések özofágeális gyomorfekélyének megelőzésére 1 A találmány tárgya sertések özofágeális gyomorfekélyének megelőzésére alkalmas sertéstenyésztési eljárás. A hízósertések gyomrának özofágeális tájékán mutatkozó jellegzetes gyomorfekély az intenzív sertéstartással rendelkező országokban, köztük hazánk iparszerű nagy- 5 üzemeiben is igen gyakran előfordul. A vágóhídi húsvizsgálatoknak nem feladata a levágott állat gyomrának vizsgálata, így az üzemek nem kapnak visszajelzést. Az üzemben a betegségre az hívja fel a figyelmet, hogy az állományban egy-egy állat hirtelen 10 elhull és csak a boncolás világítja meg az elhullás tényleges okát. Az özofágeális gyomorfekély kialakulásakor a gyomornyálkahártya állományában található vérérfalak beolvadása miatt az állat a gyomor üregébe elvérzik. 15 Jelentősebb gazdasági kár származik a betegség szubklinikai formájából, ami az állomány nagyobb részén mutatkozó súlygyarapodás elmaradásából, a késői hízóelkészülésből, a rossz takarmányértékesítésből, végeredményben gazdaságtalan hizlalásból adódik. 2C Vizsgálataink során viszonylag nagy százalékban észleltünk a gyomor nyálkahártyáján parakeretózishoz hasonló elváltozásokat, eróziókat, gyógyuló-, részben hegesen gyógyuló-, vagy szűkült nyelőcső benyílással járó fekélyeket. 25 Hogy az a parakeratózishoz hasonló elváltozás a fekélyképződés kezdeti szakaszának tekinthető-e vagy sem, és ebből következően a betegség előfordulása milyen mértékű, ezt a témával foglalkozó szerzők nem ítélik meg egységesen. Abban valamennyi azonos vélemé- 30 2 nyen van, hogy a betegség gyakran előfordul minden iparszerű szakosított sertéstelepen és jelentős kárt okoz nemcsak az elhullásokkal, kényszervágásokkal, hanem a jelentős termeléskiesés révén is. A betegség kóroktana még tisztázatlan, csak feltevésekre vagyunk utalva. Általában polifaktorális eredetűnek tartják. Egyesek a pszichoszomatikus, mások a neuroszomatikus betegségek csoportjába sorolják. A betegség kiváltó okaként csaknem valamennyi szerző a takarmányozási, takarmányozástechnikai, és technológiai hibákat tartja jelentősnek, mások a meteorológiai tényezőkre is utalnak. Számos próbálkozás történt a sertések özofágeális gyomorfekélye által okozott kártételek megszüntetésére. Kísérleteztek zab etetésével és általában nyálkahártyabevonószerek alkalmazásával, különféle vitaminoknak — mint például A-, D-, E-, B,-, B2-, B12-vitamin, aszkorbinsav, pantoténsav, niacin — a takarmányhoz keverésével, továbbá különféle gyógyszerek — klórtetraciklin, bacitracin, arzenilsav kombinációk — a takarmányhoz adagolásával (Kovács, F. : Magyar Állatorvosok Lapja, 1969, 7. szám, 347—350). A takarmány Br vitaminnal való kiegészítésére folytatott kísérleteket ismertetnek a következő publikációk is: Kovács, F. L.: Magyar Állatorvosok Lapja, 1977, 2. szám 96—99, 5. szám 317—319 és 8. szám 526—531. Cink adagolásáról (Kowalczyk, T., Muggenburg, B. A.: J. Am. Vet. Med. Áss., 1966. 148., 52—61) illetve cink-szulfát alkalmazásáról (Tamás, J., Bokori, J. : Magyar Állatorvosok Lapja, 1980. 7. szám, 435—438) is beszámol az irodalom. 179910
