179905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés testek, különösen lemezek, panelek és hasonlók előállítására
SZABADALMI 179905 MAGYAR mr jy NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS szolgalati találmány J|| Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1980. XI. 6. (2671/80) NSZOj B 27 J 7/00 B 32 B 9/00 ' Közzététel napja: 1982. III. 29. Talál ORSZÁGOS ▼ VS &ab8d®Imi Tár. - ^ TALÁLMÁNYI Xs'^2ty.AJD0l\IA HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Szilágyi János építésvezető, Debrecen Debreceni Agrártudományi Szabó Kálmán technikus, Hajdúszoboszló Egyetem Tangazdaság, Debrecen Dr. Sulyok Zoltán feji. főmérnök, Debrecen Eljárás és berendezés testek, különösen lemezek, panelek és hasonlók előállítására 1 A találmány növényi adalékanyagból és utószilárduló kötőanyagból készült testek előállítására szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik. Ismeretes, hogy az ipar és a mezőgazdaság számos területén egyre erőteljesebb törekvés tapasztalható különféle hulladékanyagok és melléktermékek racionális hasznosítására. Ilyen — igen nagy tömegben keletkező — mezőgazdasági hulladék például a kukoricacsutka, amely a szemek lemorzsolása után maradékanyagként áll rendelkezésre, ipari hasznosítását azonban ezidcig nem sikerült megoldani. Történtek ugyan kísérletek az őrölt csutka építőelemek töltőanyagaként történő felhasználására, azonban a kukorica morzsolása, majd a csutka őrlése során olyan nagy mennyiségű léha keletkezik, hogy az őrlemény továbbfeldolgozás gyakorlatilag lehetetlenné válik, semmiféle kötőanyaggal nem köthető meg. A csutka rugalmas belső szerkezete finom szemszerkezetű szemcsés anyag előállítását sem késes, sem kalapácsos darálóval nem teszi lehetővé. A találmány feladata, hogy olyan eljárást és berendezést szolgáltasson, amelynek segítségével a kukoricacsutka testek, különösen lemezek és panelek előállításához gazdaságosan felhasználható. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben akár egész, akár tört, száraz kukoricacsutkákat hosszirányban megroppanjuk, a kukoricacsutka a nyomás hatására geometriai hossztengelyén átmenő sík(ok) mentén több hosszúkás darabra, túlnyomórészt kettő vagy négy darabra reped szét anélkül, hogy felületéről a léha, illetve az érdes rétcapleválnék. Ily módon lé-2 nyegében negyedhenger-, illetve félhenger-cikk alakú csutkadarabok keletkeznek, amelyek belső szivacsos szerkezete szabaddá válik, ugyanakkor számottevő mennyiségű pehelykönnyű, minden további felhaszná- 5 lást körülményessé tevő léha keletkezésével nem kell számolni. Ez a tény, valamint a szabaddá vált szivacsos belső csutkafelületek kiváló ragaszthatósági tulajdonsága alkalmassá teszi a hosszirányban hasított csutkaanyagot a továbbfeldolgozásra. 10 A felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy adalékanyagként hosszirányukban több darabra hasított kukoricacsutkákat használunk, amelyeket a kötőanyaggal összekeverünk, a ke- 15 veréket — előnyösen préseléssel - formázzuk, a kötőanyagot megszilárdítjuk, vagy/és megszilárdulni hagyjuk. Célszerűen a kukoricacsutkákat hossztengelyük irányában kifejtett nyomással megroppanjuk, és ily módon kettő-négy, lényegében henger cikk-alakú darabbá 20 hasítjuk, és e darabokat keverjük össze a kötőanyaggal. Az eljárás egy további foganatosítási módja szerint a csutkákat a hasítási műveletet megelőzően — célszerűen a rajtuk levő kukoricaszemekkel együtt — 6— 14° o közötti nedvességtartalmú anyaggá szárítjuk. A kö- 25 tőanyagtakarékosságot szolgálja az az intézkedés, amelynek megfelelően a hasítási művelet során keletkező léhát és/vagy törmelékanyagot folyamatosan vagy szakaszosan — célszerűen elszívással — eltávolítjuk. Előnyös továbbá, ha a hasított kukoricacsutka-anyag 30 nedvességtartalmát a kötőanyaggal való összekeverését 179905
