179903. lajstromszámú szabadalom • Logikai Játék
3 179903 4 között a többezer éve ismert dominónak az a továbbfejlesztett változata, amely különböző alakú síkidomok más-más módon való összerakásával eltérő geometriai alakzatok összeállítását teszi lehetővé. Ennek egy célszerű kiviteli alakjánál 12 db különböző, de egyenes vonalakkal határolt síkidomot használnak, és a síkidomok mindegyike 5—5 darab elemi négyzetnek különböző módon való társításából van kialakítva. így a 12 db idomból 60 elemi kocka nagyságának megfelelő teret lehet lefedni. A cél az, hogy a 60 elemi négyzetet tartalmazó síkidomot, pl. téglalapot „hézagmentesen” kell előállítani. Hátránya a játéknak, hogy könnyen elveszthető elemeket tartalmaz, emellett pedig ez is csupán síkban való variálást tesz lehetővé. A logikai játékok egy másik családját alkotják a térbeli logikai játékok. A legegyszerűbbeket már óvodás korú gyermekek is használhatják. Ezek lényege, hogy — egymással általában azonos nagyságú — kockák lapjain egy összefüggő kép részletei vannak megjelenítve. Az elemi kockák valamennyi határoló lapja ellátható egy-egy képrészlettel, és így maximálisan 6 db teljes képet lehet az elemi kockákból kirakni. Valamivel több erőfeszítést kívánnak azok a kereszt, csillag, kristály stb. alakú térbeli logikai játékok, amelyek adott darabszámú, meghatározott alakú és méretű idomot tartalmaznak, és ezekből kell egy ugyancsak meghatározott alakú térbeli idomot előállítani. Közös hibájuk az ilyen játékoknak, hogy csupán az egyszeri megfejtésig nyújtanak élvezetet, de ezt követően a játék már nem tudja célját betölteni. Ennek egyik oka az, hogy az elemek száma rendkívül csekély. Ha tehát valaki a kiinduló lépésre rájött, akkor utána a többi idom alakja már mintegy „kényszerpályán” elvezeti őt a végső megfejtéshez. Az elemek kis száma miatt természetesen a próbálgatások lehetősége is korlátozott. Léteznek lényegesen bonyolultabb térbeli logikai játékok is. Ezek mindegyike az emberi következtető képességet fejleszti, és segítségükkel a játék jellegéhez igazodó logikai feladatokat lehet megoldani. Ilyen játékokat ismertetnek a 2 161 379 lajstromszámú francia és a 4 036 503 lajstromszámú USA szabadalmi leírások. Az említett logikai játékok szellemesek és valóban alkalmasak a következtető képesség kihasználására és fokozására. Hátrányuk azonban, hogy rövid idő alatt ki lehet ismerni őket, és ezért hamar elvész a játék vonzereje. Az említett fogyatékosság kiküszöbölésére irányult az általában „bűvös kockának” nevezett térbeli logikai játék, amelyet a 170 062 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás tartalmaz. Ennél 27 db kis elemi kockaegység alkot egy nagy kockát, amely három darab 9—9 kis kockát tartalmazó rétegből van fölépítve. A kis kockák határoló lapjai egymástól eltérő színűek. A nagy kocka eredetileg úgy van összerakva, hogy mind a hat lapja azonos színű kis elemi kockákat mutat. Az eredeti rend megzavarása után az egymással együtt mozgatható rétegeket addig kell három egymásra merőleges koordináta sík mentén forgatni, amíg sikerül az azonos színeknek újból egy-egy oldalra való összerendezése. Tekintettel arra, hogy a 27 db kis elemi kocka egymáshoz rendelése milliárdos nagyságrendű variációban lehetséges, a bűvös kocka hamar népszerűvé vált. Természetesen itt is rá kell jönni a törvényszerűségre. Nevezetesen arra, hogy vannak egyoldalas, tehát a nagy kocka lapjainak középpontjában elhelyezkedő, kétoldalas, tehát a nagy kocka élei mentén elhelyezkedő és háromoldalas vagyis a nagy kocka sarkpontjain elhelyezkedő kis elemi kockák. Ezek a különböző típusú elemi kockák a másik típusúnak a helyére nem kerülhetnek. A törvényszerűség fölismerése után már csupán az a feladat, hogy milyen sorrendben rendezzük külön a két- és külön a háromoldalas elemi kockákat egymáshoz. A tevékenység a továbbiakban már mechanikussá válik. A találmány célja olyan térbeli logikai játék kifejlesztése, amely nagy számú variációt tesz lehetővé, mégpedig oly módon, hogy a logikai játék nehezen váljék kiismerhetővé, és így hosszú időre alkalmas legyen a játékkedv lekötésére. A találmány feladata ezen belül az is, hogy a mértani testeket bekapcsoljuk a térbeli logikai játékok körébe, és ezáltal fejlesszük különösen a műszaki pályára készülő fiatalság térszemléletét. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a szabályos mértani testek alkalmasak arra, hogy a térbeli geometriai szemléletet nagymértékben növeljék. Erre a célra elvileg minden szabályos térbeli sokszög —• ún. poliéder — alkalmas. A poliédereket azáltal lehet alkalmassá tenni a térbeli logikai játék szerepének, hogy határoló felületein alakítunk ki lehetőleg a határoló felülethez képest relatív elmozdulásra alkalmas információhordozókat. Az elforgatások útján létrehozott relatív helyzetváltoztatások olyan nagy számú variációs lehetőséget rejtenek, hogy annak áttekintése és a végrehajtott mozgatások memorizálása igen nagy szellemi erőfeszítést kíván. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti logikai játék a kombinatív készség, a térlátás és a többlépcsős következtető képesség fokozására — amely játék képben, színben, betűkben, számjegyekben, ezek esetleges kombinációjában vagy egyéb szimbólumokban megadott információk meghatározott módon való egymáshoz rendelésén alapszik, az információk információhordozókon vannak megjelenítve, az információ-hordozók egymáshoz viszonyított relatív elmozdulásra képesek, és egymáshoz rendelésük, vagyis a meghatározott rend előállítása, valamint bármilyen módon és mértékben való megzavarása esetén annak logikai úton való rekonstrukciója pedig az információ-hordozók következetes megfontoláson alapuló mozgatása útján történik — oly módon van kialakítva, hogy az információhordozókat hat darab négyzet alakú és nyolc darab a négyzetek oldalhosszúságával megegyező oldalhosszúságú szabályos hatszög alakú síkidom alkotja, a hat darab négyzet alakú információ-hordozó négy darab egymással egybevágó egyenlő oldalú háromszög alakú részmezőre van fölosztva, a nyolc darab szabályos hatszög alakú információ-hordozó pedig hat darab, egymással ugyancsak egybevágó egyenlő oldalú háromszög alakú részmezőre van fölosztva, az információt a háromszög alakú részmezők tartalmazzák, az információhordozók velük affin alakú hat darab négyzet és nyolc darab szabályos hatszög alaplapra vannak ráerősítve, az alaplapok oldaléleik mentén egyetlen tizennégy oldallapú poliéderré vannak összeillesztve, a poliéder mind a tizennégy oldallapján az alaplapok és a velük affin alakú információ-hordozók geometriai középpontjaiban minden egyes információ-hordozónak a hozzá tartozó alaplaphoz viszonyított, saját síkjában végbemenő relatív elfordulását és ezáltal az egymással szomszédos információ-hordozók részmezőinek és az általuk viselt szim5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
