179896. lajstromszámú szabadalom • Eszköz gyógyszer beadására kérődző állatoknak
9 179896 10 1. példa Kopolimer-mátrix előállítása Hűtővel és hőmérővel ellátott háromnyakú lombikba bemérünk 355,0 g tejsavat, 145,0 g glikolsavat és 5,0 g Dowex HCR—W2—H ioncserélő gyantát. Az elegyet 3 óra hosszat 130 C hőmérsékleten keverjük, mely idő alatt 200 ml vizet desztillálunk le. A képződött víz elöntése után, a keverés és melegítés folytatásával a nyomást 3 óra alatt fokozatosan csökkentjük, miközben a reakcióelegy hőmérséklete 150 °C-ra emelkedik és a végső nyomás 665 Pa lesz. A reakcióelegyhez ezután újabb 5,0 g Dowex HCR—W2—H katalizátort adunk, majd az elegyet 170 °C hőmérsékleten és 665 Pa nyomáson 24 óra hosszat, és ezután 185 °C hőmérsékleten és 665 Pa nyomáson további 48 óra hosszat melegítjük. Az ioncserélő polimerizáló katalizátor eltávolítására az olvadt reakcióelegyet szűrjük, és a szűrletet szobahőmérsékletre hagyjuk lehűlni. Az eljárással 65% tejsavból és 35% glikolsavból származó 300 g kopolimert kapunk. A kopolimert magmágneses rezonanciaspektrummal analizáljuk, mely azt mutatja, hogy a kopolimer 65% tejsav egységből és 35% glikolsav egységből áll. A kopolimer viszkozitását Ubbelohde viszkoziméterrel határozzuk meg, melyben a kloroform kifolyási ideje 25 °C-on 51 mp. A kopolimert kloroformban 0,50 g/100 ml oldószer koncentrációban oldjuk. A kopolimer inherens viszkozitását a következő képletekkel számítjuk ki: melyben: 7jr=relatív viszkozitás, t0=oldószer (CHC13) kifolyási ideje, t=oldat kifolyási ideje, z(inh=inherens viszkozitás, C=koncentráció g/100 ml, In=logaritmus. A kopolimer inherens viszkozitása 0,19 dl/g. 2. példa Az 1. példa eljárása szerint 710 g tejsavat és 290 g glikolsavat összesen 40,0 g Amberlite 15 ioncserélő polimerizációs katalizátor jelenlétében kondenzálunk, így 70% tejsavból és 30% glikolsavból származó 600 g kopolimert kapunk. A kopolimer viszkozitása 0,18 dl/g. 3. példa Az 1. példa eljárása szerint 355,0 g tejsavat 145,0 g glikolsavval összesen 10,0 g Amberlite 15 ioncserélő polimerizációs katalizátor jelenlétében kondenzálunk. A katalizátor szűrése után 300 g kopolimert kapunk, mely 70% tejsavból és 30% glikolsavból származik. A kopolimer viszkozitása 0,18 dl/g. 4. példa Az 1. példa eljárása szerint 1080 g tejsavat 252 g glikolsavval összesen 25,0 g Dowex HCR—W2—H ioncserélő polimerizációs katalizátor jelenlétében kondenzálunk, majd a katalizátort eltávolítjuk, így 750 g kopolimert kapunk, mely NMR-spektrum szerint 79% tejsav egységből és 21 % glikolsav egységből áll. A kopolimer viszkozitása 0,20 dl/g. 5. példa Az 1. példa eljárása szerint 432 g tejsavat 101 g glikolsavval összesen 5,0 g Dowex HCR—W2—H ioncserélő polimerizációs katalizátor jelenlétében kondenzálunk, feldolgozunk, így 300 g kopolimert kapunk, mely 77% tejsavból és 23% glikolsavból származik. A kopolimer viszkozitása 0,21 dl/g. 6. példa v Az 1. példa eljárása szerint 432 g tejsavat 101 g glikolsavval összesen 2,5 g Dowex HCR—W2—H ioncserélő polimerizációs katalizátor jelenlétében kondenzálunk, így 300 g kopolimert kapunk, mely mintegy 76% tejsavból és 24% glikolsavból származik. A kopolimer viszkozitásai a következők: 24 óra után 170 °C hőmérsékleten 0,12; további 24 óra után 185 °C hőmérsékleten 0,20; további 40 óra után 185 °C hőmérsékleten 0,23. 7. példa Az 1. példa eljárása szerint 1080 g tejsavat 120 g glikolsavval összesen 25,0 g Dowex HCR—W2—H ioncserélő polimerizációs katalizátor jelenlétében kondenzálunk. Feldolgozás után 750 g kopolimert kapunk, mely 89% tejsavból és mintegy 15% glikolsavból származik, és viszkozitása 0,20 dl/g. 8. példa Keverés közben 150 ml diklór-metán és 22,0 kopolimer (80% tejsavból és 20% glikolsavból előállítva, inherens viszkozitása 0,19 dl/g) oldatához egyszerre 22,0 g monenzin-nátriumsót adunk. Az oldatot 10 percig szobahőmérsékleten keverjük, majd csökkentett nyomáson bepárolva az oldószert eltávolítjuk. Az így kapott szilárd masszát aprítjuk, 100 °C hőmérsékletre melegítjük, és egy találmány szerinti 35x50 mm méretű, és 98,8 g súlyú acél kapszulába töltjük. A töltött kapszula végső súlya 142,8 g. 9. példa A 7. példában leírt módon előállított kopolimer oldószeres, például kloroformos oldatához keverés közben szalinomicint és hígítóanyagot, mint méhviaszt és szorbitán-monosztearátot adunk. Az oldatot néhány percig 25 °C hőmérsékleten keverjük, és ezután csökkentett nyomáson végzett bepárlással az oldószert eltávolítjuk. A maradékot friss kloroformban oldjuk, és szokásos porlasztó szárítással szárítjuk. A kapott szalinomicin szabályozott felszabadulású készítménye ideálisan alkalmas a találmány szerinti vivőrendszerbe való töltésre. 10. példa 5,0 g monenzin-nátriumsót és 7,0 g kopolimert (mintegy 60% tejsavból és 40% glikolsavból készül, inherens viszkozitása 0,20 dl/g) tartalmazó készítményt 5 10 15 20 25 3C 35 4C 45 50 55 60 65 5
