179882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a dughagyma, valamint az egyéb hagymafélék és a gumós növények gyökératka elleni nagyüzemi védelmére
veszélytelenné válik az emberre, tűz- és robbanásveszélymentes és nem igényel különleges berendezkedést. Az atka elleni védekezést megnehezíti, hogy az atka a növény, ill. a korhadó részek rejtett, hozzáférhetetlen zugaiban él: a vöröshagyma-dughagyma buroklevelei között. Emiatt eredményes elpusztítása gáz halmazállapotú, jó behatoló képességű és agresszív növényvédő szertől várható. A borsó gázkezelése alkalmával különböző teszteken végzett első tájékozódó vizsgálatok és az ezeket követő számos további vizsgálat alapján azt a felismerést tettem, hogy a metilbromid (CH3Br) gáz megfelelő koncentrációban és megfelelő időn át való alkalmazásával a gyökératka teljes mortalitását lehet elérni az atka valamennyi fejlődési formája esetében, a tojást és a hypopust is beleértve. Dughagymás hőkezelés előtt végzett kísérleteim során megállapítottam, hogy szennyeződés nélküli, száraz felületű növény teljes atkamentesítése elérthető 40 g/m3 metilbromid alkalmazásával; gócos fertőzés esetén 80 g/m3, nedves, rothadt növény esetében 120 g/m3 légköbméterenkénti gázadagolás eredményezte a teljes mortalitást. A szakirodalmi adatok indokolttá tették a metilbromidos kezelés utóhatásának vizsgálatát. Metilbromidos gázosítási kísérleteim során ezért minden esetben vizsgáltam a fitotoxikus hatást szántóföldi tesztnövényeken is. Az elvégzett kísérletek során a súly és a növényszám alakulása alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a metilbromidos gázosítás következményeként a kezelt dughagymán semmiféle fitotoxikus hatás nem mutatható ki, A súlyra vonatkoztatva szignifikáns, a növényszámra nem szignifikáns növekedés volt kimutatható a kezeletlen kontrolihoz képest. A metilbromid gázzal kezelt dughagyma közvetlenül a gázkezelés után sem tartalmazott káros mennyiségű szermaradékot. A vizsgálataim során szerzett tapasztalatok alapján felismertem, hogy a gyökératka várható kártétele rövid időtartamra előré jelezhető a növény tenyészideje alatti meteorológiai viszonyok alapján. Ha ugyanis a tenyészidő — főként a július és augusztus hónapok — alatt a csapadék havi összmennyisége ennek sokévi átlagértékét meghaladja, vagyis az időjárás nedves jellegű, ez a gyökératka elszaporodására kedvező feltételeket teremt és a termelőnek fel kell készülnie a védekezésre; ellenkező esetben azonban "jelentős kártétellel nem kell számolni. Tapasztalataim szerint nedvesnek s így a gyökératka elszaporodására kedvezőnek tekintendő az időjárás akkor, ha a havi csapadék mm-ben mért összes mennyiségének számértéke a °C-ban meghatározott havi átlaghőmérséklet számértékének háromszorosát meghaladja. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a növényt zárt térben helyezzük el, amelyet legfeljebb 120 g/m3 metilbromid (CH3Br) gázzal töltünk ki. A gázzal való kezelést 15 —20 °C hőmérsékleten és mintegy 4 órán át végezzük. A találmány szerinti eljárás példaképpeni kiviteli alakjait a dughagyma különböző konzisztenciájú változataival kapcsolatban alkalmazott védekezési módok alapján ismertetjük. A védekezést főként akkor készítjük elő és alkalmazzuk,' ha a meteorológiai adatok alapján kidolgozott előrejelzés a gyökératka elszaporodásának veszélyére utal. Az előrejelzést célszerűen oly módon végezzük, hogy az idő függvényében ábrázoljuk a havi összes csapadékot és a havi átlaghőmérsékletei, az 1 mm hav i csapadékmennyiség léptékét háromszor akkorára választva, mint az 1 °C hőmérséklet léptékét. Ha az ily módon ábrázolt havi összes csapadékmennyiség vonala a havi átlaghőmérséklet vonala felett helyezkedik el, akkor a meteorológiai viszonyok kedvezőek a gyökératka elszaporodásához. Ha azonban a csapadék vonala az átlaghőmérséklet vonala alatt marad, akkor jelentős károsodásra nem kell számítani. . A dughagyma lehet tiszta, darabos, levéllel és földtörmelékkel szennyezett, beteg, nedvesen rothadó, ill. gócosan fertőzött; a különböző konzisztencia más-más darabsúlyt és térfogatot eredményez. Ennek megfelelően a dughagymát a betakarítás alkalmával I., II., III. vagy IV. osztályba sorolják. A védekezési eljárás során a gázmennyiséget a dughagyma fizikai állapotától, konzisztenciájától, gázátjárhatóságától függően állapítjuk meg. A gázmennyiség mindenkor a környezetszennyezés szempontjából a még hatásos legkisebb értéken tartandó. A dughagyma kezelésére a 0,5 MPa (5 atm) nyomású acélpalackban forgalomba hozott metilbromidot használjuk, a palackon alkalmazott nyomáscsökkentő szelepen át. A metilbromid jó behatoló képességű, nem jellegzetes szagú erős méreg, amelynek mólsúlya 95, fajsúlya 1,73, forráspontja 4,6 °C; szobahőmérsékleten párolog, vízben gyengén, zsírban és szerves oldószerben jól oldódik, nem gyúlékony. Alkalmazásánál a vegyszeres rovar- és rágcsálóirtás balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályait. kell betartani. Alkalmazása csak egészségügyi gázmesteri vagy ennél magasabb vizsgával rendelkező személy számára, megengedett. A gázosítást emberektől, állatoktól legalább 100 m távolságban, szabad területen lehet végezni. A dughagymát osztályozás után zsákokba ömlesztjük. A széliránynyal párhuzamosan rakodólapokat helyezünk a talajra és a zsákokat ezekre helyezzük, egymásra keresztirányban, legfeljebb 2 m magasságú máglyában oly módon, hogy hossz- és keresztirányú folyosók képződjenek. A gázpalackot a máglyától távolabb tizedesmérlegre - helyezzük, nyomáscsökkentő szelepéhez kettősfalú gumicsövet, vagy 3 mm falvastagságú PVC-csövet csatlakoztatunk, a cső másik végéhez szórófej csatlakozik. A cső szórófejes végét függőlegesen levert karóhoz erősítjük olymódon, hogy a gázsugár felfelé irányuljon. A rakodólapok széliránnyal párhuzamos oldalai mellett mintegy 20—30 cm mély árkokat képezünk ki, ezek aljába kötelet fektetünk. A máglyát polietilén fóliával leterítjük, hosszirányú széleit 40—60 cm szélességben aláhajtjuk és az árkokba helyezve, a kiásott földet visszatemetjük. A fólia szélei az árkokból az alattuk elhelyezkedő köteleknél fogva könnyen kiemelhetők. A fólia keskenyebb oldalain a fóliaszéleket 10—20 cm vastag földtakarással zárjuk le. A fólia alatti térbe minimummaximum hőmérőt helyezünk el. A gázpalackból kibocsátott gáz mennyiségét a tizedes mérlegen mérjük. A gáznyomáscsökkéntö szelepen a kilépő gáznyomást 0,1 MPa (1 atm) nyomásra állítjuk be. A bevezetett gáz mennyiségét a fólia által lefedett légtérfogat alapján határozzuk meg. a) Tiszta, darabos, héj- és földszennyezéstől mentes dughagyma kezelését végezzük oly módon, hogy a máglyába 40 g/m3 gázt vezetünk be és 15—20 °C-on 4 órán át tartjuk a fóliasátor alatt. b) Vegyes, osztályozásán dughagymát, amelyben héj, föld, rög, továbbá gócos, rothadó, nedves vagy kicsí-5 10 15 20 25 30' 35 40 45 50 55 60 65
