179872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmagok épségének és ettől függő csirázóképességének megállapítására és berendezés az eljárás foganatosítására
5 179872 6 a) Az ejtési magasság: 150 mm. b) Az ejtés 200 x 200 x 18 mm-es acéllapra történt. c) A kondenzátor mérőmikrofon közvetlenül az acéllap felett, arra merőlegesen helyezkedett el. d) Az analízis */3 oktáv konstans relatív sávszélessé- 5 gű digitális szűrővel készült. e) A borsó átlagos tömege: 205 g/1000 db. f) A bab átlagos tömege: 394 g/1000 db. Az így kialakított berendezés segítségével a válogatás sebességét az alábbi adatok tükrözik: A magok leejtése 200 ms-onként történik. Az esési idő 170 ms. a mikrofon jele kapuzott, a kapu nyitvatartási ideje 10 ms, a mag eltávolítási (kiszívási) ideje 20 ms. A berendezés egy csatornáján másodpercenként 5 mag engedhető át. Példaképpen egy-egy ép és hibás borsómag specifikus spektruma a 2. ábrán, egy-egy babmagé a 3. ábrán látható. Példaképpen bemutatjuk 100 db borsómag és 50 db babmag eljárásunkkal történt válogatásának statisztikai eredményeit. A vizsgálat körülményei a fentiek voltak. Borsó vizsgálatánál: Vizsgált mennyiség: 100 db. A válogatás után a 100 db magot papírtekercsben csíráztattuk, a teljes mennyiség százalékos csírázóképessége: 85%. A spektrum alapján történt válogatás a magok 58%-át minősítette épnek; ennek csírázóképessége 95% volt. A hibásnak minősített 42% csírázóképessége 71% volt. Az eredetileg 85% csírázóképességű magból 95% csírázóképességű vetőmagot nyertünk a válogatással. Bab vizsgálatánál: Vizsgált mennyiség: 50 db. A csíráztatási vizsgálat 54% csírázóképességet mutatott a teljes mennyiségre. Válogatásunk a magok 32%-át minősítette épnek; ennek csírázóképessége 69% volt. A hibásnak minősített 68% csírázóképessége 47% volt. Az eredetileg 54% csírázóképességű magból 69% csírázóképességű vetőmagot nyertünk a válogatással. A találmány szerinti válogatási és minősítési eljárás nemcsak az ejtéses válaszjel vizsgálata alapján és nemcsak nagymagvú vetőmagok egyenkénti vizsgálatára használható. Ha apró magvak csírázóképességét kell vizsgálni, akkor egy erre alkalmas találmány szerinti módszer szerint meghatározott súlyú vagy tömegű magmennyiséget együttesen akusztikailag gerjesztjük és az erre adott együttes választ elemezzük. Például az ultrahang gerjesztésre nyert abszorpciós tényező értéke szignifikánsan eltérő értékű különböző százalékos csízáróképességű egyedekből álló összetétel esetén, és az abszorpciós tényező értéke alapján következtetni lehet a vizsgált mennyiség várható százalékos csírázóképességére. Hasonlóképpen a magok csírázóképessége és az akusztikai (mechanikai) rezonancia között szoros összefüggés van. Ennek alapján a csírázóképességet úgy is lehet vizsgálni, hogy a magvakat rázóasztalra helyezve olyan frekvenciával rezgetjük, amely az ép magvak rezonanciájának (alaprezonanciájának) közelébe esik. A magvak felemelkedése attól függ, hogy rezonanciafrekvenciájuk milyen távolságra van a gerjesztés frekvenciájától. Mivel ez a távolság csökkentett csírázóképességű (sérült) magvak esetén nagyobb, a sérült magvak rezgési amplitúdója észrevehetően kisebb lesz az ép magvak rezgési amplitúdójához képest. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás vetőmagok épségének és ettől függő csírázóképességének megállapítására, azzal jellemezve, hogy a vizsgált vetőmagokat akusztikus jellel gerjesztjük és vizsgáljuk az erre adott választ, majd az épségre az 20 ugyanilyen módon gerjesztett ismert módon ép és sérült magok válaszainak előre meghatározott viselkedésével végzett összehasonlítás alapján következtetünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy nagymagvú vetőmagok vizs-25 gálatára a vetőmagokat egyenként kemény lapra ejtjük és vizsgáljuk az eséskor keletkező akusztikus jel spektrális eloszlását és ezt a spektrális eloszlást hasonlítjuk össze az ismert módon ép és sérült magok ejtése során nyert akusztikus jel spektrális eloszlásával. 30 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az említett összehasonlítás eredményétől függően a magvakat épség szerint válogatjuk. 4. Berendezés a 2. igénypont szerinti eljárás foganato-35 sítására, azzal jellemezve, hogy a magvakat tároló adagoló tartálya (1), ebből a magvakat egyenként továbbító adagoló szerkezete, továbbá kemény alaplappal ellátott érzékelő kamrája (4) van, és az adagoló szerkezet ennek felső tartományába torkollik, az érzékelő kamra (4) 40 belső terével rezgészérzékelő, célszerűen mikrofon (5) kapcsolódik, amelynek kimenete jelfeldolgozó egységhez (6) csatlakozik. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a jelfeldolgozó egység (6) spekt-45 rumanalizátort tartalmaz, és ennek kimenete vezérlő egységhez (7) csatlakozik, amely az érzékelő kamrát (4) elhagyó magvak kiömlési útvonalába kapcsolt áteresztő szelep (8) vezérlőáramkörével és az adagoló szerkezet vezérlő bemenetével van összekötve. 50 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az adagoló szerkezetet adagoló szelep (2) képezi, továbbá a magok kiáramlási útvonalába további áteresztő szelep (9) van beiktatva, és ennek vezérlő bemenete is a vezérlő egységhez (7) csatlakozik, 55 és a két áteresztő szelep (8, 9) kimeneti útvonala egy-egy átmeneti tartályba (10, 11) torkollik. 3 db rajz; 3 db ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 83.602.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető : fienkő István igazgató
