179872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmagok épségének és ettől függő csirázóképességének megállapítására és berendezés az eljárás foganatosítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1980. VI. 5. (1419/80) Közzététel napja: 1982. III. 29. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. 179872 Nemzetközi osztályozás: A 01 C 1/02 NSZO3 ^JsTalálm Szabadalmi Tár V TULAJDONA. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Barla-Szabó Gábor oki. agrármérnök, (25%) LICENCIA Találmányokat Dr. Gyulay Béla oki. villamosmérnök, (25%) Értékesítő Vállalat, Budapest Dr. Rajkai Gábor oki. villamosmérnök, (25%) Deákné Karácsonyi Sarolta oki. gépészmérnök, (15%) Horváth Pál oki. gépészmérnök, (10%) Budapest Eljárás vetőmagok épségének és ettől függő csirázóképességének megállapítására és berendezés az eljárás foganatosítására 1 A találmány tárgya eljárás vetőmagok épségének és ettől függő csírázóképességének megállapítására és berendezés az eljárás foganatosítására. A találmány szerinti eljárás a vetőmagvak épségének vizsgálatára vezeti vissza a csírázóképesség megítélését, 5 és a vetőmagvak épség szerinti vizsgálata lehetőséget biztosít a csirázóképesség szerinti válogatás elvégzésére is. Ismeretesek vetőmagvak csirázóképesség szerinti válogatására, illetve minősítésére vonatkozó olyan eszkö- 10 zök és eljárások, amelyek a matematikai statisztika mintavételi törvényei szerint valamely vetőmagmennyiségből vett minták százalékos cslrázóképességét állapítják meg, és ebből következtetnek a teljes vetőmagmennyiség százalékos csírázó képességére. Ezen eszközök közös jel- 15 lemzője, hogy a vizsgált vetőmagminták a továbbiakban nem használhatók fel (roncsolásos vizsgálat). Ilyen vizsgálat például a nedves papírtekercsben való csíráztatás, a talajban történő kísérleti csíráztatás, a trifeniltetrazolium-kloriddal való kezelés az életképesség kimutatásá- 20 ra. Ismert eljárás borsómagvak csírázóképességének kimutatására a deionizált vízben 24 óráig áztatott magok által okozott villamos vezetőképesség változásának mérése. A roncsolásos vetőmagvizsgálati eljárások és bérén- 25 dezések közös hátránya, hogy a vizsgált magvak többé nem használhatók fel, az eljárásokkal csak hosszú idő után lehet eredményeket kapni (általában több nap múlva), folyamatos válogatásra elvileg sem alkalmas. Ismeretesek berendezések, amelyek a magvak egyes 30 2 fizikai jellemzői alapján végzik el a csirázóképesség szerinti válogatást. Ezen berendezések közös jellemzője, hogy roncsolásmentes eljárásokkal dolgoznak. Ilyen berendezés például a rostázó, amely a töpörödött, aszott magvakat elkülöníti. A túlságosan kis sűrűségű magvak például ismert centrifugális szeparátorral válogathatók ki. Ismert berendezés héjsérült magok elkülönítésére a mágnesgép és a tütriör. A maghéj nagyobb felületi hibáinak, színeltéréseinek kimutatására ismert berendezés a színszelektor. Az ismert roncsolásmentes vetőmagválogató berendezések közös hátránya, hogy mindegyikük csak a vetőmag egy-egy külső fizikai jellemzőjét vizsgálja és ennek alapján válogat. A vetőmagvak csírázóképességének csökkenését jelentős mértékben a maghéj hajszálrepedései, a magban kialakuló belső üregek és a rovarkártétel okozzák. Ezeket a fizikailag is megnyilvánuló rendellenességeket a roncsolásmentes eljárással dolgozó ismert berendezések nem mutatják ki. A vetőmagvak minősítésére szolgáló ismert eljárások (csíráztatás) és berendezések előnye a megbízhatóság, hátránya az időigényesség és a vizsgált magok roncsolása. Ezek miatt csak a relatív csírázóképesség utólagos megállapítására alkalmasak, a mezőgazdasági technológiai folyamatba közvetlenül nem illeszthetők be. Alkalmazásukkal jobb relatív csírázóképességű magvak nem nyerhetők. A külső fizikai jellemzők alapján válogató ismert berendezések előnye a roncsolásmentes vizsgálat és a technológiai folyamatba való beilleszthetőség, hát179872
