179858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény nagyüzemi körülmények között nevelt haszonállatok, különösen szárnyasok húshozamkiesésének kiküszöbölésére ill. húshozamának növelésére és húsminőségének javítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179858 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY jfWÉL Nemzetközi osztályozás: fSf Bejelentés napja : 1980. V. 14. (1183/80) A 23 K 1/00 A 01 K 39/00 A 01 K 67/00 NSZOj ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. IV. 28. ^ Megjelent: 1984. III. 31. Szabadalmi Tár. ' ^J Feltalálók: Szabadalmas: dr. Ötvös László oki. vegyész, Budapest, 29%; dr. Vinkler Péter oki. vegyész, MTA Központi Kémiai Kutató Budapest, 7%; dr. Szammer János oki. vegyész, Budapest, 4%; dr. Gelléri Intézete, Budapest András oki. vegyész, Budapest, 5% ; Simon Péterné oki. vegyész, Budapest, 2% ; Kovács Teréz oki. vegyész, Budapest, 3%; dr. Czirják László oki. állatorvos, Debrecen, 20% ; dr. Karasszon Dénes oki. állatorvos, Budapest, 10% ; dr. Pethes György oki. állatorvos, Budapest, 10%; dr. Kovács Ferenc oki. állatorvos, Budapest, 10% Eljárás és készítmény nagyüzemi körülmények között nevelt haszon­állatok, különösen szárnyasok húshozamkiesésének kiküszöbölésére, ill. húshozamának növelésére és húsminőségének javítására 1 2 A találmány tárgya eljárás és készítmény tömegben, összezártan nevelt haszonállatok, különösen szárnyasok húshozamkiesésének kiküszöbölésére, ill. húshozamának növelésére és húsminőségének javítására, az állatok visel­kedésének szabályozása, az agresszív magatartás meg­szüntetése, kedvező irányba történő befolyásolása, a nemkívánatos viselkedésformák kialakulásának és el­terjedésének megakadályozása, az állomány nyugodt táplálkozásának és egyenletes fejlődésének biztosítása által. Ismeretes, hogy a haszonállatok nagyüzemi nevelés céljából végzett összezárása káros stresszhatások ki­alakulását eredményezi. Ennek oka azokban a nemkívá­natos viselkedésmódokban található meg, amelyek a ter­mészetes körülményekhez képest más módon és/vagy mennyiségben tartott állatok között nagy gyakorisággal fordulnak elő, és az állomány egyenletes fejlődését za­varják. Ezek közül a nemkívánatos viselkedésmódok közül igen gyakori például szárnyasok között a csipke­dés, amely ha a viselkedésélettanban lefektetett társas utánzás törvényszerűségeit követve elterjed és általános­sá válik, súlyosan visszaveti az egész állomány fejlődését. A csipkedések ugyanis, részint az állományt idegesítve, a táplálkozást — ennek révén a fejlődést — akadályoz­zák, részint a bőralatti és izomközötti szövetekben okoznak sérüléseket, amelyek az áruértékesítés szem­pontjából jelentenek veszteséget, súlyos esetben pedig kannibalizmus kialakulására vezethetnek, amikor az állatok egymást formálisan kibelezik. Hasonló agresz­­szfv viselkedésformákat tapasztalhatunk a nagyüzemi körülmények között nevelt egyéb állatokon, például malacokon is, mert a nagyüzemek nem tudják biztosíta­ni a sertés biológiai tulajdonságainak és környezet­­igényének összhangját. Az iparszerűen termelő nagy- 5 üzemek sertésállományaiban mintegy 25%-os gyakori­sággal fordulnak elő olyan magatartási rendellenessé­gek, amelyek a termékhozamot csökkentik. Különösen nehéz a helyzet a battériás malacnevelésben, ahol külön­böző kocáktól származó és egy ketrecbe "kerülő malacok 10 között 4—8 napon át kíméletlen véres verekedésekkel folyik a rang-küzdelem. A káros hatást és következményeit a központi ideg­­rendszerre ható nyugtató vegyületek, úgynevezett trank­­villáns hatású vegyületek adagolásával igyekeznek meg- 15 szüntetni. Ezek adagolásával sem sikerült azonban minden káros hatást leküzdeni, sőt a legtöbb esetben nemkívánatos mellékhatások léptek fel. Az ismert szak­emberek közül többen a termékhozam kedvezőtlen alakulását kóros mellékvesekéreg működés, takarmá- 20 nyozási hibák, genetikai elfajulás, idegrendszeri el­fajulás, ill. labilitás, hisztéria, szociális stressz és más, ebbe a fogalomkörbe tartozó ártalmak hatására vezették vissza, és a csipkedések, verekedések ellen csőrkurtítást, megvilágítás-csökkenést és nyugtatószereket alkalmaz- 25 tak baromfiknál. Potsubay J. (Baromfiipar, 1967, 13:217) klórpromazint meprobamáttal keverve a ba­romfikannibalizmus ellen ért el jó eredményt. Potsubay Frenolonnal etetve a baromfikat 3—7%-os súlynöve­kedést tapasztalt, Pipolphen etetés hatására pedig 6%-os 30 súlygyarapodást ért el. Parker, E. L. (Veterinarian, 179858

Next

/
Thumbnails
Contents