179846. lajstromszámú szabadalom • Vázszerkezet épület fedélszerkezetének és/vagy födémjének és/vagy felmenő falának kialakításhoz

3 179846 4 dák statikailag egy azonos méretű, toldatlan gerendával, illetve rúddal egyenértékű. A találmány további alapja az a felismerés, hogy valamely — egyébként igen gazda­ságos építési szerkezetként funkcionáló — kétövű ge­rinclemezes tartó a síkjára merőleges kihajlásra érzé­keny, és ezt a problémát oly módon küszöbölhetjük ki, vagyis a tartó stabilizálását úgy érhetjük el, ha a gerinc­lemezt vagy -lemezeket legalább az egyik öv elé kivezet­jük, és így lehetővé tesszük, hogy más vázszerkezeti ele­mek, például szelemenek, illetve térelhatároló panelek a túlnyúló gerinclemez-részhez kapcsolódjanak, és a tartót oldalirányú kihajlással szemben biztosítsák. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan vázszerkezettel oldottuk meg, amely­nek tartói, valamint ahhoz csatlakoztatott vázszerkezeti elemei vannak, és amely vázszerkezetre az jellemző, hogy a tartónak fából, vagy/és mesterséges fabázisú anyagból készült, legalább egy gerinclemeze van, amely­hez egymástól távközzel — mindkét oldalon — öveket alkotó faanyagú rudak vannak rögzítve; és a gerincle­mez legalább az egyik övön kifelé túlnyúló résszel — nyúlvánnyal — rendelkezik, illetve rendelkeznek; és hogy a tartók beépített helyzetében a nyúlvány(ok)hoz legalább az egyik, előnyösen mindkét oldalról legalább helyenként vázszerkezeti elem, például szelemengerenda, vagy/és (szelemen)panel van csatlakoztatva. Előnyösen a tartók öveket alkotó rúdjai — előnyösen nyomással — hossztoldott akácfából, vagy/és más lombosfa-anyagból vannak, de más lombos fafajtákból, vagy fenyőfából is gazdaságos szerkezetek építhetők. Egy további talál­mányi ismérv szerint az öveket két-két, egymáshoz és a gerinclemezhez rögzített faanyagú rúd alkotja. Kettős gerincű tartóknál az övékkel egyvonalban — távtartó betétekként is szolgáló — egy vagy több faanyagú rúd van az egymástól oldalirányú távközzel húzódó gerinc­­lemezek között rögzítve. A gerinclemez(ek) és a faanya­gú rudak szegezéssel és/vagy csavarozással vannak egy­máshoz csatlakoztatva, de természetesen más kapcsolási megoldás, például ragasztás is alkalmazható. Értelem­szerűen fedél- és/vagy födémszerkezetnél a tartók (fő)tartógerendákként, felmenő falaknál pedig oszlo­pokként funkcionálnak. Amennyiben szükséges a tar­tógerendák vagy/és oszlopok közötti mezők, vagy leg­alább azok egy része (szél)rácsozattal van merevítve. Egy további találmányi ismérv szerint a tartó nyúlvá­nyához vagy nyúlványaihoz csatlakozó gerendaszerű vázszerkezeti elemek, például szelemengerendák egyik végén az elemek homloklapjához acélanyagú kapcsoló­lemez van rögzítve, amely legalább az egyik, előnyösen, mindkét oldalon a gerendaszerű elem homloklapján túl­nyúlik, és a túlnyúló Iemezrész(ek)ben szegek vagy/és csavarok átvezetésére alkalmas átmenő lyukak vannak, és a gerendaszerű elem a tartó nyúlványához e lyukakon átvezetett szegekkel vagy/és csavarokkal van rögzítve. Amennyiben a mezőkbe szélrácsok kerülnek, egy másik kiviteli példának megfelelően a tartó nyúlványához csatlakozó gerendaszerű vázszerkezeti elem, például szelemengerenda egyik végén — a gerendaszerű elemek közötti, derékszögű négyszögalakú mezőket tekintve — átlóirányú merevítő rácsrudak, például szélrácsrudak csatlakoztatására szolgáló, acélanyagú saru van rögzítve, amelynek a gerendaszerű elem oldallapjaihoz simuló po­falemezei vannak, a gerendaszerű elem homloklapjához rögzített legalább az egyik irányban oldalt kinyúló, átmenő lyukakat tartalmazó homloklemeze van, és erre, valamint a pofalemezekre merőleges szárnylemeze(i) van(nak); amely utóbbi(ak)ban az átlós rácsrud(ak) rögzítésére szolgáló szerv(ek), például átmenő lyuk(ak) van(nak). Egy további kiviteli példa szerint a tartók nyúlványá­hoz csatlakozó vázszerkezeti elemet felülnézet ben de­rékszögű négyszög-alakú panelek alkotják, amelyek faanyagú lécek, vagy hasonló elemek által alkotott pe­rembordákkal rendelkeznek, és egymással szemben levő perembordáikkal, vagy legalább ezek egyikével vannak a tartó(k) nyúlványához rögzítve. Előnyös, ha a panelek felülnézetben téglalap-alakúak, rövidebb végbordáikkal vannak a tartók nyúlványaihoz rögzítve, és hosszbordáik a tartókba merőlegesen hú­zódnak. Egy másik találmányi ismérv szerint a panelekként ki­alakított vázszerkezeti elemek a tartók nyúlványához és/vagy egymáshoz hézag hagyásával illeszkednek a hé­zagban illesztőelemek, például faanyagú élek vagy/és lemezek vannak, és a rögzítőszervek, például szegek vagy/és csavarok a nyúlványon vagy/és panelbordákon át vannak vezetve. Amennyiben szükséges, a panelek átlós irányú, vagy háromszög-alakzatú vagy rombusz-alakzatú belső mere­vítőket tartalmaznak. Célszerűen a panel belső merevítői a panel bordáihoz kapcsolt-előnyösen faanyagú — cso­mólemezekhez vannak rögzítve, és a csomólemezek a bordákba vannak süllyesztve. Hasonlóképpen a tartók közötti mezőkben húzódó szelemengerendák merevítő­­rúdjai (szélrácsai) csomólemezekhez vannak csatlakoz­tatva, amelyek előnyösen a szelemengerendákba vannak süllyesztve. Egy további kiviteli példa szerint oszlopként és tartó­gerendaként beépített tartók csatlakoztatásához az osz­lop tetején fejlap, a tartógerenda végének alján pedig talplap van rögzítve, és az egymáson felfekvő fej-, illetve talplapok vannak egymáshoz — célszerűen csavarokkal rögzítve. Az oszlophoz csatlakozó tartógerenda-vég a gerinclemezhez — célszerűen annak mindkét oldalán — rögzített, az övekre merőleges egy vagy több merevítő­vel van megerősítve. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követke­zőkben foglalhatók össze: A találmány lehetővé teszi az akácfa, valamint más lombos fák hátrányainak kiküszöbölését, és maximálisan épít az előnyeire. A főtartók és oszlopok anyagfelhasz­nálása lényegesen kedvezőbb, mint a tömör szelvényű gerendákból álló szerkezeteké. Az elsődleges teherhordó funkciót betöltő, akácrudakból készült övék fajlagos költsége a hasonló teherbíró képességű ragasztott fe­nyőfa-övvel fajlagos költségének mindössze mintegy 50%-át teszik ki. A panelek rögzítése egyszerűbb, gyor­sabb és olcsóbb, mint a hasonló célú megoldásoké. A szerkezet igen egyszerűen szállítható, mivel általában legfeljebb 12,0 m hosszú, szorosan csomagolható tar­tókból és kisméretű panelekből áll. A kisebb fesztávolsá­gú szerkezetek elemei kézi erővel is mozgathatók. Még a legnagyobb fesztávú szerkezet elemeit is be tudják emel­ni a legkisebb építőipari emelőgépek is. A szerkezet szere­lése rendkívül gyors és egyszerű. Az oszlopok és tartó­gerendák kapcsolata csavaros kötéssel történik, az egyéb helyszíni kötések kizárólag szegezéssel készülhetnek. A találmány tehát lehetőséget nyújt arra, hogy egyéb­ként a fenyőnél kisebb értékű, de nagy mennyiségben rendelkezésre álló fafajtákat, elsősorban akácot magas­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents