179842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vezeték számára készített áttörés tűzszigetelésre

3 179842 4 kon habot hasznosítja. Ha azonban későbbi időpontban kábelt kell átvezetni például egy falon, akkor új áttörést kell készíteni például egy meglevő falban, és az áttörést az FC—225 módszerrel szigetelni kell. Ez nehéz, külö­nösen ha a fal betonból készült, és drága, nem utolsó­sorban a falburkolat, mint a falburkoló elemek és a tapéta miatt, ami gyakran megrongálódik és pótolni kell. Lehetséges az is, hogy egy meglevő áttörés tűzszige­­telésében lyukat fúrjanak és a lyuk és a kábel közötti gyűrű alakú rést a kábel elhelyezése után tömítsék. A találmány egyik célja, hogy áttörések tűzszigetelésé­­re olyan új módszert biztosítson, amelynél a fent említett hátrányok jelentősen csökkennek vagy megszűnnek. A találmány célját egy eljárással érjük el öntött épí­tőelemet tartalmazó épületszerkezetben vezeték számára készített áttörés tűzszigetelésére, amelynek során az át­törésben rugalmas, tűzálló habanyagot helyezünk el, lényegében úgy, hogy az építőelem öntése előtt az elem­ben egy előregyártott szigetelőtestet helyezünk el, ezen szigetelőtest egy csőalakú köpenyből áll, amely hab­anyaggal van megtöltve, a habanyag a köpenyben annak hossztengelyével átlósan összenyomott állapotban van, és a szigetelőtest a köpeny hossztengelyével körülbelül merőlegesen helyezkedik el az építőelem szembenlevő belépő felületeire, hogy a vezeték a beöntött szigetelő­test habanyagán keresztül átvezethető legyen. A vezetéket a beöntött szigetelőtest habanyagán pél­dául úgy lehet átvezetni, hogy a szigetelőtesten egy lé­nyegében csőalakú tüskét vezetünk át, amelynek vezető vége egy kúpos vezetőheggyel van ellátva, majd a tüske középponti üregét szabaddá tesszük, például azáltal, hogy eltávolítjuk a vezetőhegyet, a vezetéket átfőzzük a tüskén, majd a tüskét a szigetelőtestből visszahúzzuk, úgy hogy a habanyag rugalmas tömítő kapcsolatba kerül a vezetékkel, majd a tüske csőszerű falait szétnyit­juk és a szerszáinot a vezetékre átlós irányban eltávolít­juk. A vezetéknek a szigetelőtesten történő átvezetésére szolgáló szerszám tehát például a következőkből áll: egy lényegében csőalakú, tengelyirányú hasítékkal ellá­tott tüskéből és ennek vezető végére illesztett, eltávolít­ható, kúpos vezetőhegyből. A találmány szerinti eljárásnál tehát olyan szigetelő­testeket lehet alkalmazni, amelyeket gyárban állítanak elő olyan körülmények között, ahol a habositási feltéte­leket könnyen és jól lehet szabályozni. A szigetelőtesteket olyan hosszban lehet gyártani, ami megfelel az építőele­mek vastagságának, amelybe a szigetelőtestet be fogják önteni, például könnyűbetonelemek, mint a Siporex® elemek, vagy falmodulok, vagy az úgynevezett födém­elemek, amelyek betonból vagy könnyűbetonból készül­hetnek. A szigetelőtesteket folyamatos hosszban is lehet gyár­tani és szállítani, hogy a helyszínen akkora darabot le­hessen lefűrészelni, amekkora megfelel a helyszínen be­tonból öntött falban vagy födémben történő elhelyezés­hez. A találmány szerinti, az eljárás foganatosítását szol­gáló készülék egy előre gyártott szigetelőtestet tartalmaz, amely egy csőalakú köpenyből áll, amely egy önmagá­ban ismert, rugalmas, tűzálló habanyaggal van megtölt­ve, a habanyag a köpenyben annak hossztengelyével átr lósan összenyomott állapotban van, ezen szigetelőtest pedig az építőelembe beöntésre kerül. A beöntött szige­telőtest habanyagán egy vezeték átvezethető, pl. a fent leírt szerszám segítségével. A szigetelőtest köpenye célszerűen olyan kialakítású, hogy az öntött építőelemben alakzáróan helyén marad­jon, és ekkor a köpeny falát annak hosszirányában hullá­ul osítani lehet. A köpeny anyaga alacsony hővezetésű anyag, például műanyag lehet. A találmány szerinti eljárás felhasználásával és a ta­lálmány szerinti tűzszigetelő test segítségével az épület­­szerkezetek úgy készíthetők, hogy egy vezeték átvezetése az épületszerkezeten egyszerű legyen. A találmány első szempontjának megfelelően a szige­telő test egy építőelembe, például egy könnyűbeton­­elembe önthető be. Amikor ilyen elemekből falat építe­­nîk, a fal kiválasztott helyein a találmány szerinti szige­telő testekkel ellátott elemeket lehet elhelyezni. A talál­mány második szempontjának megfelelően, amint azt korábban említettük, a szigetelőtest akkor is elhelyezhe­tő egy betonfalban, amikor azt a szokásos módon a helyszínen öntik. A bemutatott módszer eredményeképpen a megépített épületszerkezetek közvetlenül befejezésük után kielégítő tűzgátlással rendelkeznek (nincsenek nyílt áttörések). A szigetelőtestekhez alkalmas tűzálló habanyagok nagy sűrűségűek és bennük a zárt pórusok aránya magas, ezért az áttörések hanggátlása kielégítő. A beöntött szi­getelőtestek szükség szerint könnyen átfúrhatok a fent leírt szerszám segítségével, így egy pótlólagos vezeték könnyen elhelyezhető az áttörésben oly módon, hogy az áttörésben a tűzszigetelés azonnal létrejön. A következőkben a találmány egy példaképpeni meg­valósítását írjuk le a kísérő rajzokra történő hivatkozás­sal. Az 1. ábra a találmány szerinti tűzszigetelő test ten­gelyirányú nézete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén készített metszet. A 3. ábra egy épületszerkezetet ábrázol egy fal for­májában, amelyet a találmány szerinti tűzszigetelő testet tartalmazó építőelemek felhasználásával építettek fel. A 4. ábra a találmány szerinti szigetelőtest tengelymet­szete, amint az az építőelembe vagy épületszerkezetbe be van öntve; a szigetelőtestet körülvevő anyag „áttö­rést" képez egy vezeték részére. Az 5—8. ábrák a 4. ábrának megfelelő metszetek, és azon munka műveleteinek sorrendjét mutatják, melynek során egy lyukasztó szerszám segítségével vezetéket fek­tetünk az építőelembe beöntött szigetelőtest habanya­gán keresztül. Az 1. és 2. ábra egy tengelyirányban hullámosított 28 köpenyt mutat, amely termoplasztikus anyagból, mint amilyen például a polietilén, készül. A 28 köpeny belseje tűzálló szilikon habanyaggal van megtöltve, amelyet a köpenybe a helyszínen habosítanak; az ilymódon kezelt 8 habanyagot a 28 köpeny előre összenyomott állapot­ban tartja. A 7 építőelem (lásd 3. ábra) például könnyűbetonból történő gyári előállítása során a 28 köpenyből és a 8 habanyagból álló szigetelőtestet az ilyen építőelembe be lehet önteni. Az ilyen beöntött szigetelőtesteket tartal­mazó építőelemeket a 7' közönséges építőelemekkel együtt lehet alkalmazni egy 27 épületszerkezet előállítá­sára, mint amilyen az épületben egy válaszfal. Egy 8 hab­anyagból és 28 köpenyből álló szigetelőtesteket tartal­mazó 7 építőelem így olyan helyeken helyezhető el, ahol 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents