179834. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott tapadóképességű bitumen előállítására útépítési célokra
MAGYAR SZABADALMI 179834 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: föl Bejelentés napja: 1980. III. 6. (517/80) C 10 C 3/00 f\l%20 Közzététel napja: 1982. IV. 28. ■W ORSZÁGOS ív SzahadalrTh' TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. Feltalálók: Molnár György oki. mérnök, Nyíregyháza, 50%, Berky József oki. vegyészmérnök, Nyírbátor, 25%, Boródi Attila oki. vegyészmérnök, Budapest, 25% Szabadalmas: Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, Budapest Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat, Budapest Eljárás fokozott tapadóképességű útépítési bitumen előállítására 1 A találmány tárgya eljárás fokozott tapadóképességű bitumen előállítására, amely útépítésnél, útjavításnál, útburkolati munkák elvégzésénél, útfenntartásnál előnyösen alkalmazható. Ismeretes az, hogy a bitument útépítési, útkarbantartási munkáknál kiterjedten alkalmazzák, az erre a célra alkalmazott ún. útépítési és hígított bitumenek tapadása egyes kőzetekben, főként savas jellegű kőzetekben (andezit, kvarcit, bazalt) nem kielégítő emiatt. Ezek a bitumenek olyan ásványolaj-frakciókat tartalmaznak, amelyek feltehetően a tapadást az egyes kőzetekben csökkentik, illetve az egyes kőzetek affinitása poláros folyadékokhoz, így a vízhez nagyobb, mint a » bitumenhez. A megfelelő útburkolatok kialakítása minőségi szempontból kifogástalan adhéziót feltételez a * kőzet és a bitumen között, a bitumen—kőzet rendszer az J aszfaltburkolatok élettartamát, öregedését nagymértékben befolyásolja. Az útépítésnél alkalmazott folyékony halmazállapotú bitumenek csökkent tapadása az ásványi anyag szemcsékhez főként akkor fordul elő, ha hidegen vagy félmeleg állapotban bedolgozott bitumeneket kell gyakran nedves kőzettel összehozni és az útburkolatot felépíteni. A tapadásjavító szerek hivatottak arra, hogy az útépítési, illetve hígított bitumenek gyenge adhéziós tulajdonságait javítsák és kellő tapadást létesítsenek a kőzet—bitumen határfelületen. A szerves amintípusú vegyületek, például a 162 949 számú magyár szabadalmi leírásban ismertetett alifás primer, szekundér vagy tercier aminok, polialkilaminok felhasználhatók tapadásjavítóként. Alkalmazzák továb-2 bá a zsírsavak polialkilaminokkal képzett vegyületeit is a bitumenek tapadásjavításához. A szerves hosszúszénláncú aminok, zsírsavamidok bekeverése a bitumenbe egyenletes eloszlatásuk bonyolult, mivel ezek a vegyü- 5 letek hőérzékenyek, emiatt hatékonyságuk hosszabb melegítés hatására csökken. Ha a bekeverést alacsony hőmérsékleten oldják meg, akkor a gépi berendezésigény növekszik meg, a keverési idő hosszúsága miatt ezenkívül a berendezések kihasználási foka is gyenge. Nem 10 sikerült megfelelőképpen megoldani a felületaktív anyagok hőérzékenységéből származó hátrányt, emiatt az ismert tapadásjavító szerek hatásukat gyakran már a gyártás folyamán részben elveszítik. A bitumen tapadásjavításához alkalmaznak zsírsavas 15 fémsókat is, például kalcium- vagy vas-szappanokat, ezekből azonban nagyobb mennyiséget kell alkalmazni, a kellő tapadás létrehozására, jelenlétük a bitumenben jelentős mértékben rontja az élettartamot és az öregedést gyorsítja. 20 A Chemical Abstracts 89 P 64 025 p (Japán Kokai 7800) referátuma szerint 100 súlyrész útépítési bitumenre vagy bitumentartalmú kötőanyag-készítményre számítva 50—66 súlyrész finoman elporított aktív szenet és 0,1—5,1 súlyrész különböző foszfolipidet adagolnak 25 majd az elegyet homogenizálják. A nagyobb mennyiségben alkalmazott finomszemcsés aktív szén és a foszfolipid kölcsönhatása alapján a bitumen törékenysége alacsony hőmérsékleten csökkenthető, lágyulási pontja pedig emelkedik. Az alkalmazott foszfolipid lecitin, kefaíin, 30 inozit vagy ezek keveréke lehet. A foszfolipidek elősegí-179834
