179831. lajstromszámú szabadalom • Nutriatartó ketrec
179831 MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja : 1980. III. 5. (500/80) Közzététel napja: 1982. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. Nemzetközi osztályozás; A 01 K 1/02 Szabadalmi Tártulajdon^. Feltalálók: Kölber László gépészmérnök, Komárom, 15%, Nagy Balambér ntezőg. gépészmérnök, Almásfüzitő, 15%, Tóth Dezső gépészmérnök, Ács, 15%, Bánó Tamás agrármérnök, Budakeszi, 10%, Turáni Antalné asszisztens, Budapest, 10%, Pókos József technikus, Tatabánya, 17,5%, Sebestyén Károly üzemmérnök, Tatabánya, 17,5% Nutriatartó ketrec Szabadalmas : DELTA Vas-, Műanyag- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, Tatabánya 1 A találmány tárgya a nutriák nagyüzemi szaporítására és nevelésére alkalmas ketrec, mely a jelenlegi tartási módnál jobb és gazdaságosabb alapterületi kihasználást nyújt és ezen túl nagyüzemi lehetőséget ad az állatok hatékonyabb ellátására és kiszolgálására. Az eddigi nutriatartás lényegében két tartástechnológia alkalmazásában foglalható össze. Az ún. szabadtartás esetén a teljes állomány egy — viszonylag nagy — területen szaporodik és nevelődik. Ebben az esetben az állomány biológiai igényeinek a kielégítését természetes 10 vízfelület, illetve a körülötte kialakított mesterséges búvóhelyek szolgálják. Az állomány időnkénti átvizsgálásával különítik el a prémezésre alkalmas egyedeket. A másik hagyományos tartástechnológia szerint szorosan egymás mellett elhelyezett ólak sorozatából áll össze az állattartó telep, amelynél az etetőtér, a kifutók és a fürösztő medencék padozata vékony beton. Az egyes ólakat elválasztó oldalfalazat is betonból vagy egyéb, az állatok által át nem rágható, épített anyagokból készíthető el, melynek a magassága kb. 0,8 m. Ebben a tartás- 20 rendszerben a fedéllel ellátott búvóhely és a nevelőtér között búvónyílás szolgál az áthaladásra. A búvóhely fedele, vagy hátsó oldalfala fel-, illetve kibillenthető, melyen keresztül a búvótér takarítása rendszeresen elvégezhető. A mosóvíz ebben az esetben — az ürülékkel együtt — a fürösztőmedencén keresztül távozik. Az ólakat zárt búvótérrel, etető-kifutótérrel, sekély vizű tisztálkodótérrel és mélyített fürösztőcsatornával kell kialakítani, amely nevelőtérben az abraktakarmány és egyéb táplálék etetése kézi úton végezhető el. 2 Egy ólba átlagosan 4 anyát helyeznek el egy bakkal a nutriák pároztatása, illetve szaporítása céljából. Az agresszív egyedek eltávolítása mellett — amely révén az elhullás mértéke jelentősen csökkenthető — biztosítható 5 az átlagos szaporulat. Az eddigi gyakorlatban — főleg helyhiány esetén — előfordult a nyúlketrecekhez hasonló, vagy a nyúlketrecek felhasználásával kialakított ketrecrendszerek alkalmazása is, ahol a fürösztőmedencék bádogból vagy műanyagból, az oldalfalak pedig eternitlapokból készültek, melyeken sodronyhálós ajtók voltak elhelyezve. Újabban elterjedőben van a nutriák fürösztővíz nélküli tartása is és az is megemlíthető még, hogy adott esetben a nevelésből felszabadult sertésólakat használ- 15 ják fel nutriatartáshoz. A fentiekben vázolt megoldásokat ismertetik dr. Anghi Csaba: Nutria- és nyérctenyésztés, perzsa- és pannofixprém termelés. 1961., valamint Holdas Sándor: Prémek, szőrmék, prémes állatok. 1978. kiadványok. A 161 706 sz. és a 161 813 sz. magyar szabadalmi leírások ketrecmegoldásokat ismertetnek kisállatok, így főként baromfiak, de ugyanakkor nyulak és egyéb prémes állatok részére is, amelyeknek az a lényegük, hogy a válaszfalak eltolhatok és ezzel a rekeszek alapterületének a változtatása előnyösen oldható meg. 25 Ezek a megoldások azonban teljesen alkalmatlanok nutriatartás céljaira. A fentiekben felsorolt, ismeretes ketrecmegoldásokkal létesített nutriatartó telepek azonban semmiképpen sem alkalmasak nagyüzemi tartásra, ugyanis az állatok ete- 30 tése, ivóvízellátása, tisztántartása csak hiányosan és kez179831
