179812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzin-forráspontú szénhidrogén többlépcsős katalitikus reformálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179812 Bejelentés napja: 1978. I. 16. A közzététel napja 1982. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. (UO—144) Nemzetközi osztályozás: C 10 G 35/14 UdZQ ^^^sTalátiTtínpj^s, ^ Szabadalmi Tár • ^LAJDONfr *v Feltaláló: Szabadalmas: Greenwood Arthur Raymond vegyészmérnök, Niles, UOP Inc., Des Plaines, Illionis, Illinois, Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Eljárás benzin-forráspontú szénhidrogén több-lépcsős katalitikus reformálására 1 2 A találmány tárgya javított eljárás benzin-forráspontú szénhidrogének katalitikus reformálására többlépcsős reformáló reaktorrendszerben, ahol a nyersanyag sorban átáramlik a reakciózónákban, és ellenáramban — a katalizátorszemcsék gravitációs áramlással haladnak át 5 minden egyes reaktorzónán. Az eljárás felhasználható olyan gőzfázisú rendszerekben, amelyekben az átalakulási reakciók elsősorban hidrogéntermelők vagy endotermek, emellett a reaktorzónák függőlegesen egymás ■j felett helyezkednek el, közös függőleges tengely mentén, , és a katalizátorszemcsék a gravitáció hatása alatt áraml lanak lefelé a zónákon keresztül, egyik zónából a következő alsó zónába. A kőolaj- és petrolkémiai iparban sokféle típusú többlépcsős reaktorrendszer terjedt el, számos művelet, főképpen szénhidrogénátalakító művelet elvégzésére. Ezek exoterm vagy endoterm reakciók, és hidrogéntermelők vagy hidrogénfelhasználók. A többlépcsős reaktorrendszerek általában két típusúak: (1) a zónák egymás mellett helyezkednek el, a reaktorzónák közötti közvetett fűtéssel, ahol a nyersanyag sorban, egyik zónából a másikba áramlik, és (2) a zónák egymás felett helyezkednek el, ahol egyetlen reaktorkamra — vagy esetleg több — foglal magába több katalitikus szakaszt. Ezeket a kőolajfinomításban használatos reaktorokat alkalmazták számos szénhidrogénátalakító művelet elvégzésére, beleértve azokat a reakciókat, amelyek a leggyakoribbak a katalitikus reformálásban, alkilezésben, etil-benzol dehidrogénezésben sztirol előállítása céljából, és más dehidrogénezési műveletekben. A találmány szerinti eljárás különösen endoterm, vagy hidrogéntermelő szénhidrogén átalakításokhoz alkalmazható, ahol a katalizátorszemcsék gravitációs áramlással haladnak át a reaktorzónákon. így a találmány szerinti eljárás alkalmazható: 1. ha a reaktorzónák egymás mellett vannak elhelyezve, és a katalizátorszemcsék az egyik zóna aljáról a következő zóna tetejére jutnak; 2. ha a reaktorzónák egymáson vannak elhelyezve, közös függőieges tengellyel rendelkeznek, és a katalizátorszem- 10 csék a gravitáció hatására áramlanak egyik zónából a másikba, és 3. ezek kombinációja, ahol egy vagy több zóna az egymáson levő. reaktorzónák mellett foglal helyet. Mivel a rendszeren gravitációs áramlással áthaladó katalizátorszemcsék szükségszerűen lefelé mozognak, 15 a találmány szerinti eljárással az is megoldható, hogy valamely reaktorzóna aljáról eltávolítjuk a katalizátorszemcséket, és egy másik reaktorzóna tetején betápláljuk a friss vagy regenerált katalizátorszemcséket. A találmány szerinti eljárás alkalmazható olyan reaktorrend- 20 szerekben is, ahol a katalizátor mint gyűrűalakú ágy foglal helyet, és a nyersanyag a katalizátorszemcsék áramlásának irányára merőlegesen vagy radiálisán folyik át sorban egyik zónából a másikba. Rövidség okából a következőkben csupán azokat a rendszereket ismertetjük, 25 amelyeknél lefelé mozgó katalizátorágyat alkalmazunk a szénhidrogénekből álló nyersanyag átalakítására, és a katalizátorszemcsék gyűrűalakú ágyat képeznek, amelyen a nyersanyag oldalirányban és radiálisán folyik át. Egy radiális áramlású reaktorrendszer általában kü- 30 lönböző névleges keresztmetszeti szelvényekkel bíró 179812
